Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - NAGY GYULA: Anjoukori okmánytár II. és III. k. szerk. Nagy Imre ism. 246

250 TÖRTÉNETI IRODALOM. tartotta a Történelmi Bizottság, az eddigi szokástól eltérve, azon eljárást is alkalmazni, hogy az ismeretes czímek, bevezetések és oly mondatok, melyek a tárgyukra nézve egymáshoz hasonló okle­velekben majdnem mindég ugyanazon szavakkal fordúlnak elő, kihagyassanak; hogy ekkép az oklevelek teljes (?) tartalmukban ugyan, de minden felesleges mondatnak vagy ismételt körűlírás­nak kihagyásával, rövidítve, és pedig a jelenleg dívó latin helyes­írás szerint tétessenek közzé«. Az ily rövidítések, illetőleg kiha­gyások a szövegben két ponttal vannak megjelölve. A történelmi bizottság idézett intézkedése újságával és szo­katlanságával nemcsak meglepett, de valljuk meg, hogy e szöveg­csonkításokat a legelső percztől kezdve sem helyeselhettük volna. Azonban a szerkesztő alávetette magát a bizottsági utasításnak, s az ebből folyó temérdek nagy fáradságnak ; s immár két testes köteten végig végezte a háládatlan munkát, melynek eredménye nemcsak hogy meg nem nyugtatott bennünket az életbe léptetett új rendszer helyessége felől, sőt inkább meggyőzött róla, hogy az sem az előszóban jelzett czélhoz képest, sem semmi más elképzel­hető szempontból nem helyeselhető, hibás és káros rendszer. Mily meggyőződésre jutott a történelmi bizottság a két kötettel megejtett próba után, nem tudjuk ; de ha ragaszkodik is még az egyszer megkezdett eljáráshoz, azt liiszszük, ezzel a felme­rült kérdés eldöntve nem lehet, s hozzá szólanunk és megvitat­nunk szabad. Károlyi Árpád az Anjoukori Okmánytár 3-ik kötetéről a Turulban adott bírálatos ismertetésében néhány rövid szóval érinti a kérdést, s azt mondja: — »okadatolatlan takarékosság, s nem is hiszem, hogy a szerkesztőnek valami nagyon tetszett légyen, azon rendelkezése az Akadémiának, mely a királyi czímeket s a közönségesen ismert formulákat kihagyatta. Perse, a historicust ez a dolog kevésbbé érdekli; annak ez nem kár, mert ő csak az esse rei-t keresi. De jöhet ám idő nálunk Magyarországon is, mikor a diplomatika theoreticus művelése tért hódít, s akkor az a jövő nemzedék keservesen érzi majd e test-csonkításokat. Azért jó volna ily, mondhatnám örök- s nem ephemer értékű vállalatoknál a jövőre s ily kicsinységekre is gondolni.« T) Igaz és helyes szavak ; csak azt kell sajnálnunk, hogy Károlyi Árpád, kinek az újabb oklevél-publicatiók nevében már eddig is sok köszönettel tartozunk, e »kicsinységek« körűi is bővebben nem fejti ki nézeteit ; mert kicsinységeknek mondja ugyan, hanem azért meg vagyunk róla győződve, hogy a kérdést a maga egész fontosságában érzi és látja. !) Turul, 1883. 90. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents