Századok – 1884

Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22

SZÍNÜGY BÁIMÁN A XV. ÉS XVI. SZÁZADBAN. és lcevés kritikával tárgyalta, míg Tóth József (»Egyház és Színpad«, Fővárosi Lapok, 1868.48—50. sz.), Ladányi Gedeon (»Egyház és Színpad«, Szinészeti Közlöny, 1881. 25., 26. sz.) Bayer Ferencz (»A magyar dráma történelméből«, Sopron, 1877. 47., 48. sz.) és Méry Etel (»A középkori mysteriumok fölelevenítése«, Győri Közlöny, 1867. 3. sz.) népszerű előadásban1) iparkodtak a ügyeimet költészetünknek ezen oly sokáig elhanyagolt ága iránt felébreszteni. Az anyag, mely fölött a kutató most rendelkezik, ha nem is belső értékénél, de külső terjedelménél fogva mindenesetre elég tekintélyes. A »Magyar Népköltési Gyűjtemény «-ben közzétett tizenöt karácsonyi mysterium (és két vízkereszti játék) helyett most már többet mint még egyszer annyit ismerünk a »Magyar Nyelvőr«-bői és egyebünnen2

) ; egy tót nyelvű mysteriumot Szeberényi Lajos fordításában bírunk (»A középkori mysteriumok«, A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1867.); német nyelvüeket Schröer Károly Gyula3), Schuller János Károly (Heródes. Ein deut') A hírlapokban elszórt ezen népszerű czikkeket id.. Szinnyei József úr szívességéből ismerem. 2) »Magyar Nyelvőr« III. p. 515 — 517. Sátoralja-Újhelyről közli Ralovich Lajos. — Y. p. 38 — 42. Saárról (Heves-megye) közli ifj. Iváplány József. — P. 93—95. Békés-vármegyéből közli Németh Lajos. — P. 183 —184. Nagy-Becskerekről közli Hantz Gyula. — p. 184—188. Háromszékből közli Paal Gyula. — P. 234 — 237. Somogyból közli Veres József. — P. 276—278. Dunakesziről közli Veres József. — VI. P. 91—93. Rimaszombatról közli Bodon Józsefné. — P. 137 —142. Székelyhídról közli Bakoss Lajos, ki ugyanott (p. 332.) egy székelyhídi vízkereszti játékot is közöl. — VII. p. 134 —136. Debreczenről közli Joó Imre. — P. 427—428. (betleliemesek beköszöntője) közli T. Nagy Imre. — VIII. p. 283—286. Pásztóról (Heves-m.) közli Eoemer Adolf. (Ugyanott p. 526. jelentéktelen mysteriumtöredék Kis-Kanizsáról Zala-vmben). — X. p. 93. (beköszöntő és búcsúzó Csik-Szentkirályról) közli T. Nagy Imre. — P. 280—285. a Hegyaljáról közli Seemann Gábor. — Kálmany Lajosnak »Koszorúk az Alföld vad virágaiból« czímíí gyűjteményének első kötetében (Arad 1877.) is van Pécskáról való három mysterium (p. 1 — 7., 7—13., 13 —15. ; v. ö. Haraszti Gyulának »Pécskai népköltészet« ezímíí czikkét a »Figyelő«ben II. p. 211. s k.) — Becskereken egy öreg vak koldustól Hantz Gyula írt le egy betlehemes játékot (v. ö. »Figyelő« II. A magyar népköltészet Dél-Magyarországon p. 57—68 és M.Nyelvőr V. p. 183 —184) Szeberényi Lajos is említ egyes dél-magyarországi mysteriumokat. Szivák csak a Gyulai gyűjteményében található mysteriumokat ismerte ! 3) »Ein Weihnachtsspiel aus Ungarn« (Körmöczbányáról) Weima-