Századok – 1884

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD: Nemesi Akademia terve a mult század első feléből 1

\ MI'LT SZÁZAD IÍLS/V FELÉBŐL, az épülethez kívánt, óhajtván precise tudni a földvári apátság jövedelmeit. Ezek voltak kicsinyes kifogásai. De volt egy pontja, melyben a sz.-mártoni apát s általán a magyar szerzetesek ellen tőn ellenvetést. »Nagyon kétkedem — úgymond — hogy a magyar szerzetesek értenének a nemesi neveléshez1), pedig a tapasztalás azt mutatja, hogy efféle intézmények a vezetők személyével emelkednek s romolnak.2)« »E pontok — így végzi jegyzékét — meggondolandók s addig nem tartom helyesnek az akadémia fölállításáról beszélni se ; mert egy elhirtelenkedett intézmény minden gyümölcs nélkül való volna.« A magyar nemesi akadémiának ez a jegyzék, mint mondám, halála volt. A gyermek meghalt, mielőtt megszületett volna. Sokkal szerencsésebbek voltak az osztrák jezsuiták. Alig egy tizedév múltán sikerült nekik megalapítaniok a bécsi Theresianumot, melynek számára aztán volt pénz s került donatiós uradalom Magyarországon is. Megette a magyar Theresianumot. Érdekes, hogy Trefort s a boldogúlt Hegedűs Candid Lajos fáradozásai folytán annyit sikerűit itt kivinni, hogy most legalább a magyar ifjak vannak oly viszonyban az örökös tartománybeliekhez, mint a magyar akadémiánál az örökös tartómánybeliek voltak volna a magyar ifjakhoz, az 1743-iki Oddó-féle tervek szerint. De ha nem sikerűit is a derék Oddónak s Sz.-Mártonlelkes főapátjának tervüket valósítni, ez a pár sor legyen buzgóságuk és jóakaratuk emlékének szentelve a magy. közoktatásügy történetében. KÁROLYI ÁRPÁD. x) Hasonl. össze Molnár A. id. m. 288. s köv. lapjait. 2) ». . . dass ich sehr zweifle, ob die hungerische Ordensgeistliche sich auf die adeliche Erziehung verstehen. Die Erfahrung aber gieber dass alle dergleichen instituta mit der Person des Directoris steigen odet fallen. . . .« — Nota, die Aufrichtung einer adelichen Academia in Hungarn betreffend. Kelet nélkül.