Századok – 1884
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - I. közl. 193
216 THAI,Y KÁLMÁN. állta után ismét belátogathatott Erdélybe, vivé ki őket magával. A székesi leányági levéltár adatai legalább idemutatnak, nevezetesen azon egyességlevél, melyet Bercsényi Imrének férje menekülésekor egyelőre Erdélyben maradott neje Lugassy Borbála Székes községgel kötött. Bercsényiné ugyanis a vihar csillapultával a zendülésben részt vett székelyeket, vagyis mivel mindnyájan részt vőnek, az egész falu közönségét perbe fogván a kastélyban okozott rombolásért, dúlásért : a per oly kiegyezéssel végződött, melynek értelmében Székes község bizonyos földeket és egy házat engedett át az uraságnak kárpótlásul.J ) Ebből egyszersmind az is kitűnik, hogy a Bercsényi-családtól erdélyi jószágait a kincstár teljességgel nem kobozta el; vagyis Bethlen a zavargás okozójától annak Ferdinándhoz menekülésével megszabadulván, az ellene megindított főbenjáró pert — bölcs mérséklettel — abbanhagyatá ; a mi, az előfordult események után, bizonyára a Bercsényi Imre és családja iránt viseltetett atyafiságos jóindulatáról tanúskodik a nagylelkű fejedelemnek. Az ifj. gr. Bercsényi Miklós emlékiratában előfordúló »exilium« kifejezés alatt tehát Bercsényi Imrének egyszerűen csak bujdosása, nem pedig formaszerű számkiűzetése (proseriptiója, megnótáztatása) értendő ; a minthogy B. Imre sohasem is proscribáltatott : mert — mint látandjuk — ezután is, úgy Bethlen Gábor, mint I. Rákóczi György alatt többször, bántatlanúl megfordula Erdélyben, és jószágaival (melyeket maga vetett volt azután zálogba) teljes szabadsággal rendelkezék.2 ) x) »Bercsényi Iuirehué Lugassy Borbára a székesi közönséget ezen rombolásért perbe fogatván, a község béke fejében bizonyos földeket és egy házat adott által nékie. Erről az okmány eredetileg megvanÍrja az 1868-ban velem közlött genealógián olvasható föntebb idézett jegyzetében néhai Illyés István úr. Nagy kár, hogy ezen okmánynak teljes másolatát is, vagy legalább dátumát le nem írta s meg nem küldötte. 2) Hogy Bercsényi Imre soha meg nem nótáztatott volt, legjobban bizonyítják magának az erdélyi jószágait visszaszerezni óhajtó ifj. gr. Bercsényi Miklósnak családja levéltárából merített adatokon alapuló levelei. A ki is midőn Unghvárában 1699. aug. 31-kén utasítást ad az ezen jószágok ügye végett Erdélybe indított Szirinay Miklósnak — praefectusának, — ezen utasítás 3-dik pontjában szőrűi szóra ezeket írja : »Szegín üdvözült nagyapám, az ki az erdélyi lakást az aklcori fejedelemiül
