Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 187

.190 TÁRCZA. rese'se táblákból. — Huavétszámítás az ó-naptár szerint. — llusvétszámítás az új naptár szerint. — Gauss liusvét számításának méltánylása a szakemberek által ; annak nagy fontossága a diplomatikusra nézve. — A naptár-szerkesztés. Ennek részletes szabályai. — Cyclus solis. Literae dominicales. Concurrentes. Miért térnek vissza 28 év mitlva a hét napjai a hónapoknak ugyanazon napjaira? — Mi a napkör? Mi a vasárnapi-betű ? Hogy számítjuk ki a napkört ? Hogy számítjuk ki a vasárnapi-betüt ? — Mik a concurrensek ? Hogy számítjuk ki ezeket ? — A concurrensek hazai okleveleinkben. — Cyclus lunae. Numerus aureus. Epacta. Miért térnek vissza 19 év múlva a holdnak egyes fényváltozásai a hónapoknak ugyanazon napjaira? Mi a holdkör? Mi az arany-szám? — Hogy számítjuk ki a holdkört s az arany-számot? — Mik az epacták ? Hogy számíttatnak ki az epacták ? — Az epacták hazai okleveleinkben. — Indictio. Az indictio fogalma és eredete. — Az indictio háromféle ; ú. m. : a) a görög, b) a Beda-féle, c) a római. — Hogy számítjuk ki az indictiót ? — Az indictio hazai okleveleinkben. — Az év kezdetéről hazánkban. Az év kezdete a külföldön. — Az év kezdete hazánkban. — A 35 egyházi naptár. — Évtábla Krisztus utáni 300-tól 2000-ig. — NB. Az »Oklevéltani Jegyzetek« ezen harmadik füzete Horvát István születésének százados évfordúlóján az ö emlékének leszen ajánlva. — Helyi monogbaphiáink száma egy jóravaló kis munkával szaporodott. Ez »Csesztve község története és leírása« Kálnay Nándortól. 08 lapnyi kis füzet érdekes tartalommal. Magának Csesztvének levéltára nem nyúlik be a régi időbe, de a mi itt s az anyakönyvekben fel volt található, azt Kálnay mind felhasználta, sőt igyekezett más forrásokból vett adatokkal pótolni. Külön fejezet szól a község, külön az egyházak történeteiről, az iskolákról, a nemzetiségi, míveltségi viszonyokról. Tüzetesen szól a helység gazdasági viszonyairól, s a jelenkori állapotokat is ismerteti. Az egészet történeti visszapillantás zárja be. Csesztve kedvencz tartózkodási helye volt Madách Imrének s ez alkalmat szolgáltatott szerzőnek, hogy egy fejezetet szenteljen Madáchnak s egy mást Csesztve földes urainak : a Madách és Majthényi családoknak Az ilyen helyi monographiák lényeges szolgálatot tesznek azoknak, kik egy-egy nagyobi) területet ölelnek fel, mert munkáikkal előre készítik, tisztázzák az anyagot. De Kálnay munkájában annyi az érdekes adat, hogy mindenki érdekkel olvashatja. — Koncz József tagtársunk a maros-vásárlielyi ref. collegium mult évi értesítőjében megkezdte a collegium történetének leírását s lehozta egész a XVII-ik század közepéig. Nagy szorgalommal s alapos