Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 187

TÁRCZA. 191 tanúlmánynyal készült monographia : mely a főiskola tanárainak életrajzait s irodalmi működésüket is adván, nemcsak tanügy- lianem irodalom történeti szempontból is figyelemre méltó munkává fogja magát kinőni s épen azért óhajtandó volna, hogy ha az egész elkészül, külön kiadásban is közzététessék. — BALLAGI ALADÁR »Wallenstein horvát karabélyosai« czímü munkáját, (melyet 1882-iki III. füzetünkben ismertettünk) a német közönség számára átdolgozva közzé tette. Wallenstein szereplését a 30 éves háborúban ujabb időben tüzetes kutatások tárgyává tették : magyarországi vagy azzal összeköttetésben álló szereplését a mi történetíróinknak kell felderítni — s épen ezért örömmel látjuk, hogy Ballagi e munkáját a német közönségnek is bemutatta. — MANGOLD LAJOS »VIII. Henrik angol király« czím alatt egy nem nagy terjedelmű, de annál nagyobb apparatussal készült jellemrajzot dolgozott ki, mely az ócsárlói által emelt vádakkal szemben e nevezetes királyt új világításban tünteti fel. — Az ORTVAY ÉS SALAMON közt folyt polémia ügyében, társulatunk egy dunántúli tagja következő sorok közzétételére kért fel : Ortvay Tivadar a Magyar Tud. Akadémiában jan. 14-én tartott értekezésében Salamon Ferencz ellenében azt állította, hogy a Pannoniából Italiába vezető római útvonal nem Aquincumtól délnyugoti irányban a Balaton felé, hanem délre Sirmiumnak vezetett s állítása bizonyításáúl szómagyarázat s Peutinger atlasára hivatkozott, mint a melyben ily útvonal nincs följegyezve. Minden állítás leghitelesebb magyarázói azonban a tények ; ezekkel dönthető el határozottan a vita. íme nekem a kérdésben forgó útvonalról tudomásom van, annak megmaradt s jól kivehető részére hívhatom fel az érdeklődők figyelmét. Ez utmaradvány Fejér-megyében Pátka község határában azon hegyek tetején látható, a hol 1848-ban a pákozdi-csata vívatott. Ez útvonal folytatását képezte egy még máig is fennálló római fal, melylyel két hegy között levő völgyet zártak el, a végből, hogy a vizek lefolyását gátolják s nagyterjedelinü tavat létesítsenek. A fal négyszögkövekkel burkolt közét mész és kőtörmelékkel volt kitöltve s két vizlebocsátó zsilip van rajta. A fal mellett levő hegyen látható ama halom temető, melyet Rómer Flóris ásatott fel s hol nagy temetkezési urnákat s abban vasszögeket talált. A tóból halászat alkalmával római feliratos köveket vontak ki, melyek az uradalmi szérű-kert falába vannak beépítve.