Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 187

TÁRCZA. 189 hézagpótló müvének harmadik füzetét is elkészíté : »A diplomatikai kortan alapvonalai«-t s hogy e munkára nézve a szakemberek s átalában olvasóink tájékozhassák magukat, bemutatjuk annak tartalmát : A kortan, mint a diplomatika része. Mi a mathematikai vagyis astronomiai kortan ? és mi a technikai vagyis históriai kortan ? Hogy viszonylik e kettő egymáshoz ? Mi a diplomatikai kortan ? hogy viszonylik ez a históriai kortanhoz ? A diplomatikai kortannak fontossága a diplomatikai kritika szempontjából. — Hogyan tárgyalják a kortant a diplomatika főbb írói, ú. m. Mabillon, a Nouveau Traité de Diplomatique szerzői, Gatterer, Gruber, Schönemann, Fumagalli, Ficker? — Néhány önálló chronologiai muuka ismertetése, amilyenek : Ideler, Littrow, Boucliex, Grotcfend, Brinckmeier, Dreyss, Carraresi ; Pilgram, Weidenbach, Kulik ; Karap, Knauz, Torma. — Chronologiai alapfogalmak, előismeretek. A nap, a feria, a vigília, a különféle óra-számítások, a hét, a naptári-hónap, a holdhónap (periodicus. synodicus), az év (sidericus, tropicus), a szökő-év. — Ilunfalvy Pál véleménye a »szökő-nap, szökő-év« kifejezés ugor eredetéről. — A római naptár. A Julius Caesar által javított római naptár szerkezete. — Hogyan számítjuk át a római naptár datumait a jelenben dívó Gergely-féle naptárra ? — A római naptár hónapjainak összehasonlító táblája. — Hogyan idézték a római naptár datumait az ó-korban, és hogyan a középkorban ? — Az úgynevezett modus numerandi medii aevi. Miben állott ez a számítás ? — Milyen analógia van ezen számítás és a régi görögök hó-felosztása közt ? — E számításnak kulcsául szolgáló tábla. — A Calendarium Juliamim a középkorban s a naptárjavítás 1582-ben. Milyen szabályt követ a római egyház a húsvét megünneplését illetőleg? — Vájjon a nicaeai zsinatnak canonja ez a szabály? — A tavaszi éjnapegyen (a húsvét egyik szabályozója) a századok folytán egyre korábban állott be astronomiailag, mint amikorra a naptárak annak beálltát jelölték. — E tüneménynek egyedüli oka az a 11 elsőpercz és 12 másod-percz volt, amelylyel az astronomiai év a polgári évnél rövidebb ; és ez a körülmény tette szükségessé a naptárjavítást. — Hogy segítettek 1582-ben a bajon a múltra nézve? Milyen intézkedés történt akkor a jövőre nézve ? — Kiknek a müve ez a naptárjavítás ? — Mikor fogadták el nálunk a javított naptárt ? — Az egyházi naptár alkatrészei. Sz. László törvénye az ünnepekről. — Az álló-ünnepek. — A mozgóünnepek teljes sorozata, az »introitus«-okkal együtt. — Mire kell ügyelnünk az ilyen keltezések átszámításánál: »quarto, sexto, vei octavo die festi« ? Miért van harminczöt-féle egyházi naptár 'i és miért nincs sem több sem kevesebb ? Kifejtése annak, hogy a legelső tavaszi-holdtölte legkorábban mártius 21-edikére esik, legkésőbben pedig április 18-adikára; és hogy ehezképest mártius 22-edike a legkoraibb, április 25-ödike pedig a legkésőbbi húsvét. — Párhuzam azon chronologia munkák közt, melyek a 35 naptárt fölvették, és azok közt, melyek a 35 naptár helyett különféle táblákat adnak. — Gauss húsvét-számítási szabálya. A húsvét kiké-