Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 187

188 TÁRCZA. történetbúvárok háláját tolmácsolom a parlamentben e's kifejezem abbeli kívánságomat, vajha minél több család követné az eddigiek példáját (általános élénk helyeslés), mert csak akkor fog dicsőséges múltunk kellőkép kideríttetni, ha az ország által hozott áldozatok mellett az egyes családok is épúgy, mint eddig a Zichy és Károlyi családok tették, közre fognak hatni az okmányok kiadásában.« — A ház erre a 15,000 frtos tételt megszavazta. — Azon szívélyes éljenzés, melylyel az országgyűlés pártkülönbség nélkül kisérte Thaly előadását, nyilvános bizonysága annak, hogy az egész nemzet osztatlanúl méltányolja főuraink nemes buzgalmát, hogy levéltáraikat történeti forrás-ismereteink érdekében közéteszik. Vajha a Károlyiak, Kállay s a Zichyek példája mennél több követőre találna. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dl'. SzádeCzfoj LíljOSt Magyarország XVI. és XVII. századi történetéből, a budapesti egyetemen magántanárrá nevezte ki. — Egy nagyszabású földrajzi munkának első kötetét adta ki az Athenaeum, mely Hunfalvy János tollából került ki. Ma már az iskolákban is nagy súlyt fektetnek a történeti tanításnál a földrajzra : Hunfalvy János pedig ama nagy munkáját, mely hivatva van a mívelt közönséget a világ földrajzával megismertetni, történeti alapra fektette. S ez így van helyesen : mert a jelenkori visszonyoknak, t. i. a statistikai, földc's néprajzi viszonyoknak megértésére a történeti előzmények tudása elkerülhetetlenül szükséges.Ezen »Egyetemes Földrajznak« I. kötete »Dél-Európa, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra.« Egy átalános áttekintés után a balkáni félsziget, Montenegro és Szerbország, Bolgárország, európai Törökország, Görögország, az apennini s pyrenaei félszigetek leírását adja : tehát nagy részben azon államokét, melyek mint szomszédaink bennünket legközvetlenebbül érdekelnek. Hunfalvyt ezen munka megírására még Eötvös szólította fel, s közvetlen akkor, midőn »A magyar birodalom történeti viszonyainak leírása« megjelent. De ily nagy munka elkészítése s kivált ily apparatussal írva, időt kiván — s nem csoda, hogy akkor adott szavát csak most váltá be. De soha alkalmasabb időben nem jöhetett : mindig minden körülmények közt hézagot pótolt volna, most azonban időszerű is. Mert ezen államok viszonyaival megismerkedni nekünk áll érdekünkben, s e könyvből élvezhető olvasmány alakjában biztos és jó tájékozást nyerhetünk. — Horvát Árpád »Oklevéltani Jegyzetek« czímü igen derék s