Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 187

TÁRCZA. 187 Tagányi Károly. A nyitrai káptalan alapító oklevele ( 100(5.) Nyilramegyei Közlöny 1. sz. Thaly Kálmán. Buda ostromának hó'se. Egyetértés 19 sz. Toman József. Mózes mint törte'ne'sz. Magyar Állam 12—30. sz. Tóth Lőrinez. II. Lajos magyar király meggyilkolásáról. Bud. liblap 27. sz. Zwingli Ulrich életrajza —á—r—• Vasárnapi Újság 2. sz. IRODALMI ÉS VEGYES KÖZLÉSEK. — A KÉPVISELŐHÁZBAN jan. 24-én a közoktatási költségvetés tárgyalásakor Thaly Kálmán kétszer is felszólalt a magyar történeti emlékek érdekében. Először a Nemzeti Múzeum régiségtárának hazai tárgyú gobelinekkel és menyezetckkel való feldíszítését ajánlotta a minister ügyeimébe. Utalt arra, hogy Becsben a magyar államnak a bank-utezában levő palotájában jelentékeny gobelinek vannak, melyek Mária-Terézia alatt szövettek és a melyeken a magyar ezimer is látható s ezek mint a magyar állam tulajdonai, a muzeum régiségtárába hozathatok volnának. Tudomása vau Thalynak arról is, hogy az uralkodó családnak oly nagyszámú gobelinjai vannak, hogy azoknak alig egy harmada használtatik s számos gobelin, mely a magyar történetből vett jelenetet ábrázol, összegöngyölve ládákban tartatik. Úgy hiszi Thaly, hogy a minister kérésérc ő felsége átengedné azokat (fentartva tulajdonjogát) a muzeuinban való kifüggesztésre. Ajánlja még a minister figyelmébe a zólyomvári s más hasonló mübecsű menyezeteket, melyekkel a muzeumi régiségtár puszta menyezetét fel lehetne díszíteni. Trefort minister szívesen vette Thaly figyelmeztetéseit s a mennyire lehet kész örömmel mozdítja elő ez óhaj teljesülését. — Thaly Kálmán másodszor a műemlékekről szóló czímnél szólalt fel, mely alatt a magyar történelmi és irodalomtörténeti források és emlékek kiadására és feldolgozására előirányoztatott 15,000 forint. Thaly Kálmán e tételnél lelkes felhívást intézett az aristocrata családokhoz, hogy ne várjanak e téren mindent az országtól, hanem családi levéltáraik közérdekű okmányait adják ki magok. Kiemeli Thaly, hogy e tekintetben némely főúri család, így a gr. Zichy- és gr. Károlyi-család igen jeles szolgálatokat tettek a magyar történetírásnak is családi okmányaik kiadatásával. »Azt hiszem — így végzi felszólalását a szónok — nem cselekszem helytelen dolgot akkor, midőn azon főúri családoknak, a kik rokon czélra áldoznak, az összes