Századok – 1884
III. Állandó rovatok - M. Tört. Társulat - 161
162 TÄltCZA. Gábor idejében jenei kapitány, Világosvár ura és liíres katona volt s a kinek neje Szathmári Király Anna liosszu éveken át a halhatatlan emlékezetű Lorántffi Zsuzsánna fejedelemasszony főudvarmestcrnője volt. Általában az adatok eléggé mutaják a Petneházy családnak egykor nagyon előkelő voltát s Szabolcs, Bihar, Szathmár vármegyék legelső családaival való összeliázasodásait. Felmutatott még értekező két másolatot, ú. m. Lipót császár 1687. és 1689-ben kelt levelét, a melyekben Petneházy Dávidot már néhainak mondja, kitűnő vitézségét emlegeti, s erre való tekintettel özvegyének Bölönyi Zsuzsánnának és gyermekeinek S.-A.-Ujhelyen házat, birtokot és liszkai szőlőket adományoz. Thaly ezekenfölül is jelenti még, hogy a gyűjtéseket és kutatásokat Petneházyt és családját illetőleg minden irányban megkezdette. Végül indítványozza, hogy mindezen bemutatott okmányok tétessenek át lcmásoltatás és kivonatok készítése végett a jubileum rendezésére kiküldött bizottsághoz s ezen bizottság intézkedjék majd a leleszi convetnél őrzött Petneházy-íratok másolatainak megszerzéséről is. Ezzel kapcsolatban, örvendetes tanúságául annak, hogy a magyar történeti munkák ismerete a külföldön is mindinkább terjed, bemutatott Thaly néhány a külföldről hozzá intézett levelet, melyekben egyesek és családok magokat részint a llákócziakkal, részint a Rákóczi-emigránsokkal iparkodnak összekötni. így Düsseldorfból f. é. január 26-áról ír egy egyén, aki magát Egon Rákóczynak nevezi s eredetét Rákóczi Ferencz ifjabbik fiától Györgytől iparkodnék leszármaztatni és említést tesz a Németországban élő Ragotzky, s az olaszországi Ragazzi és Ragozzini családokról, a kiknek azonban Rákóczitól való eredetét Thaly nagyon kétségesnek tartja. Sokkal alaposabb és érdekes genealógiai részleteket tartalmaz egy más ilyen levél, melyet mult év dec. 13-án a francziaországi d'Ornausi zárda fejedelemasszonya intézett Thalyhoz, ennek Rákóczi ifjúsága cz. müve franczia fordítására hivatkozva. Ugyanis Baufremont-Courtenay herczeg családfájának összeállítása közben rájött családjának a Rákócziakkal való rokonságára, t. i. hogy Rákóczi József neje a d'Estiral családból s ennek révén Baufremont herczegi vérből származott. Nejétől d'Estiral Claudintől Rákóczi Józsefnek egy Josephe-Charlotte nevű leánya született, aki ade[la Visitation zárdába lépvén, ott is halt meg Párisban 1780-ban. Érdekes még a Baufremont herczeg által írt s az apácza fejedelemasszony leveléhez mellékelt geneologiai táblázat azon adata is, hogy II. Rákóczi Ferencz ifjabbik fia a kalandos életíí György herczeg, — a kinek végét eddigelé nem tudtuk — Párisban 1756. június havában halt volna meg. Ezután Barna Ferdinánd értekezését felolvasta Ballagi A. : »A magyarok útjáról az Uraitól Lebediába«,mely a»Századok«-ban fog kiadatni. Ipolyi elnök a felolvasások végeztével a választmányt zártülés tartására hívta fel, mi is megtörténvén, évdíjas tagokká megválasztattak :
