Századok – 1884
Névtelenül - Az erdélyi szászok által a Luther-ünnepély alkalmából kiadott „Festschriftek” ism. -r. 153
153 TÖRTÉNETI IRODALOM. A 67. lapon egy érdekes szóbeli hagyományt találunk a labanczok karczmódjáról. »A szerzőnek« — úgymond Herrmann — »gyermekkorában több öreg ember beszélte, hogy az önkénytesek elbúvtak a mélyedésekbe, hogy lest álljanak az ott kószáló kuruczokra. A mélyedésekből, mintha mellvéd mögött volnának, tüzeltek a kuruczokra és az elesetteket kirabolták.« Ez nem épen új, de igen helyén van a szerző művében, ki ugyancsak szidja a »gyáva s vérengző« kuruczokat. A 119. lapon a soldatesca kihágásairól van szó az elszállásolások alkalmával. »Minden fő- és altisztnek, az ezredestől egész az őrmesterig, volt segédszállása, azaz voltak háztulajdonosok, kik szabadúlni akarván a szállásolás bosszúságaitól, pénzzel vagy másféle értékekkel váltották meg magokat. így a brassai parancsnoknak 30 segédszállása volt, sőt 1710-ben a Brassóból kivonúlt Wallenstein tábornok nejének 10, az alezredesnek 12, az őrnagynak 10, minden századosnak 6, a többi tiszteknek 2—3 segédszállása volt.« így gazdálkodtak a tisztek egy hű városban képzelhető, hogy a rebellis helységekben miként csillapították a kedélyeket. Nem folytatjuk a példákat, a kik a XVIII. század történetével behatóan foglalkoznak, még több és érdekesebb korrajzi részletet fognak találni e műben, melynek folytatását az 1780—1800-ig terjedő korszakról érdekkel várhatjuk. — d. Az erdélyi szászok által a Luther-ünnepély alkalmából kiadott »Fest-schrift«-ek. A Luther-ünnepély, melyet a múlt év alkonyán Németország rendezett, ugyancsak élénk viszhangot támasztott az erdélyi szászok közt. A »Festschriftek« egész sorozata jelent meg ez alkalomra : egy okirattár s egy sereg értekezés, melyek mind a reformatio első korának idejéből vétettek s mindannyian egy-egy kis monographiává domborodtak ki. Sok történeti anyagot hoztak felszínre, néhány homályos kérdést tisztáztak s átalában a történetírásnak jó szolgálatot tettek. Mindenik önmagában is önálló s még is összefoglalva vagy összefüggésbe hozva, úgy is egy czélra dolgoznak. A reformatio behozatalának, elterjedésének történetét új színben állítják elé, akár újra meg is írhatják ezek alapján. Terjedelemre nézve is legnagyobb, de legbecsesebb is köztük »az első század zsinatának tárgyalásai.« Második kötetét teszi ez azon egyházi »IJrkundenbuch«-nak,melyet épen 21 év előtt hasonló kép Teutsch adott, ki, s mely az Universitas, az országgyűlések vallásügyi végzéseit s a nemzeti fejedelmek elhatározásait foglalta ma. gában. Sorrendben is a zsinati tárgyalások következnek ezek után.
