Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - KANDRA KABOS: A somboly-pankotai főesperesség

FŐESPERESTSÉP. 587 Zaránd-vármegye is a piikpökség érdek-kötelékébe van vonva, amennyiben itt fekvő püspökségi birtokok soroltatnak elő és mellé oly megjegyzéssel, hogy azokat az egyház Szent-István adományából, tehát eleitől fogvást bírja. M Ha az itt elősorolt javak töredékesek lennének, nem tartanánk fontosnak ; de így méltán azon gondolatot keltik, hogy joghatóságilag is ezen püspökségnek volt alávetve. így értelmezi azt tiszteletre méltó tudósunk Wenzel is.2) 1271-ben István király megerősítvén atyjának levelét a püspökség régi kiváltságait pedig új okmányba foglalván, abban már névszerint is elősorolja azon megyéket, a melyekben az egri püspökök tized-jogot gyakoroltanak. És ezek között látjuk Zarándok 3

) Csak azon középkori gyakorlatra kell gondolnunk, hogy a püspököknek csak azon megyékben volt tized-joguk, melyek egyházi joghatóságuk alá tartoztak, hogy ezen jog Zarándot az egri püspök hívének és egyházi alattvalójának vallja. De ha ettől eltekintünk is, történelmileg bizonyos, hogy volt egy időszak, midőn Zaránd-vármegye egri püspöki egyházmegyei terület volt. És ezen történelmi bizonyságban magának ezen intézkedésnek régisége is szembeszökő ; mert azon időszakba vezet vissza, mikor még a váradi és csanádi püspökségek nem léteztek. Zaránd-vármegye a pankotai főesperestségben a XIV-ik században adja egri megyeiségének jelét, azonban hogy e tájban Item villa Sombol cum Sombolhegye in toto, que villa est cpiscopalis, locus curie. Item uilla Pecher cum Dusunkzoch e's Dusunkbos usque ad Crisium ac pulsatoribus et condicionariis Ecclesie, item Neveg iuxta Crisium album Comitatu de Zarand existentes per beatiss. Kegem Steplianum collate, számtalan hibával Fejér Cod. dipl. IV. 3. 40. Ezen birtokot ma már nehéz, hogy mely helyek voltak, meghatározni nem csupán azért, mert kiejtésük és a kiírás között tátongó űrt sejtünk, hanem azért is ; mert az idők viharai és a nemzetiség térfoglalása, mondhatni Zarándból is tabula rasá-t csinált. Ugy látszik azonban, hogy mindezen birtokok a Fejér-Kőrös mellett feküdtenck. 1412. táján Nyemegteleke (a korábbi Neveg lehet) és Sombol birtokaira nézve az egri püspök háborítást szenved Derecskey Pál világosi várnagy részéről, mi ismét e tájra utal. Wenzel : Stibor vajda 35.1. Es az egri püspökség még a XVI-ik században is bírá Peczer-t a pyl-i teloniummal, és körösi halászattal, Zomboregyházát és Borostdek-et, melyek adózásáról többé-kevésbbé érdekes adatokra találunk a központi levéltárakban. 2) Wenzel, г. т. 35. 3) Fejér cod. dipl. V. I. 157. 39*