Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - KANDRA KABOS: A somboly-pankotai főesperesség

Л SOMBObY-PANKOTAT Mi ellenkezőleg ezen hiányt a kérdéses zombori főesperestségre végzetesnek tartjuk; mert valami az, hogy »a diplomaticus nevezet- vagy czímnek« három év alatt egyszer sem adatott hely, mi ha hibából esik vala meg, ez ellen maga a zemplényi főesperes tiltakozik és a rovatot kiigazíttatja ; mert kerülete után szintén tized fizetésre levén kötelezve, érdekében vala, hogy rajta legyen, miszerint illetéktelenül, idegen terűlettől való fizetéssel esetleg ne terheltessék. Különben ezen felfogás ellen, hogy a zombori főesperességnek volt is területe, nem is, fordul is elő a diplomaticus név alatt, nem is, legnagyobb czáfolat a káptalan eljárásában nyilvánúl, melynek tagjai közt ekkor még állandó a sumbun-i főesperes, mi megfelelő joghatóság nélkül ép oly kevéssé érthető, mint ahogy egy fiók-vármegye kis területére szorítkozottnak alig-alig engedhető meg. Érdemes tudósunk túlbecset tulajdonít azon esetleges körülménynek, hogy az első évi rovatban kétszer fordul elő az »Archidiaconatus de Zemplén« czímű jelzet. Természetesen, mert itt az alesperestségekre való későbbi alfelosztás mellőztetett. De ezen eset ismétlődik-e más évi rovatokban ?.. És ha még esetleg három fordúlna elő, vájjon szigorú következetességgel három zemplényi főesperességet kellene-e föltételeznünk. Hogy mi történjék a vele összefort Szerencs-vármegyével, melynek támfala ál-főesperestségünk volt azon igazolt elvnél fogva, hogy minden ös vármegyének egy főesperestség felel meg és viszont,? Eldöntetlenűl hagyjuk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy hacsak más nem, de a zombori főesperestség, mely másutt keresendő, nem fogja a bukástól megmenteni Szerencset sem. De lássuk, hol volt főesperestségünk ? II. A zaránd-vármegyei főesperestség. Kérdés, szükséges-e bővebb vitatása annak, hogy Zarándvármegye az ősalakítású egri püspökségnek alkatrésze vala egykoron ? Földrajzi talányszerűsége daczára (mert valóban különös, miért osztatott Zaránd-vármegye a közbeeső és Váradhoz tartozó Békés átugrásával az egri megyéhez), komolyabb vita tárgyát nem képezé с kérdés ; miért is legyen szabad azt eldöntöttnek tekinteni és a mellette fölhozható okokat tárgyam szempontjából csupán érinteni. Az egri egyház-megye alapító levele a nagy tatárjáráskor megsemmisült, és így legrégibb okirat a püspökségre vonatkozólag azon 1261-ben kiadott és átiratában ma is fönnlevő okmány, melynek hitelességét még eddig senki sem vonta kétségbe. Ebben