Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - FRAKNÓI VILMOS: Váradi Péter kalocsai érsek élete. - I.

KALOCSAI ÉllSHK ÉLETE. 509 hogy nyilvánosságra jussanak titkaim ... Higyje elkövet úr, az egy megbomlott elméjű (infatuatus) ember. Mihelyt alkalma nyílnék, szóval vagy írásban másokkal érintkezni, megrontana engem.« A követ óvakodott ellentmondani. Ügyes fordulattal, elismerte, hogy az érseket, kit a király jótéteményekkel elhalmozott, hálátlan és az illendőségről megfeledkezett férfiúnak kell tekinteni. »De emlékezzék — folytatja — felséged arra is, hogy Rómában nem ismerték őt, és előmozdíttatását felséged kérelmeinek köszönheti. Az Istenre kérem, szolgájával, ön kezei alkotásával ne akarjon perlekedni. Régóta meg vagyok arról győződve, hogy vétett felséged ellen. De az a könnyelmű kísérlet, a levél írásával, talán fogsága kezdetén történt. Azt hiszem, hogy azóta más ember lett belőle, megtért az esze. És felséged csak úgy mutathatja ki nagylelkűségét, ha találkoznak, a kik felséged ellen vétve alkalmat adnak, hogy nekik megbocsásson. Feledje el az érsek vétkeit. . . . Gondolja meg, hogy főpapról, az úr fölkentjéről van szó a kit bántani az isteni törvény tilt. Ne engedje, hogy béke és háború idején véghez vitt nagy tetteinek hírét egy kis ember esete elhomályosítsa. Bocsásson meg neki vétkei- és rosz nyelveért; legyen tekintettel a szent atya kéréseire és a saját hírnevére.« Ezen szavak, úgy látszik, jó hatást gyakoroltak a királyra. Nyugodtan válaszolt, és késznek mutatkozott engedékenységre. »Követ úr — mondá — ha ezen ügy nem érintené állásomat, szívesen megtennék mindent, a mit kíván. Higyje el az az ember sohasem fog megváltozni. Egyébiránt kész vagyok őt követ úr kezeibe bocsátani, és őrizetére bízni, csak hogy el ne illanhasson. Meg fogja látni, hogy ma több rosszat beszél, mint ezelőtt. Valóban megbomlott elméjű ember. Azután elő fogom adni, hogy mennyi vétséget és kihágást követett el. Megérdemelné, hogy életétől foszszam meg. « Ekkor a legátus, az útasítása által kijelölt úton egy lépéssel előbbre haladott. így szólott : »0 szentsége azt tanácsolja, és arra inti felségedet, hogy kegyelmességében és irgalmasságában feledje el az érsek ifjúkori x) »Et quasdam etiam levitates quas in Zagrabia et alibi fecerat, recensuit«. Sajnos, ezeket a követ nem jegyezte föl.