Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Külföldi irodalom - IV.

TÁRCZA. ЗУ 395 zottja is volt — egy, mint a következmény igazolta, megbízhatatlan ember. Bethlen katonát, viaszt, fát, kénesőt, disznót és juhokat ígért. De Lucio sem nyert semmit, sőt láthatólag lehangoltan hagyta el Yelenczét. Agazzia 30-án a colleggióba új előteijesztést tett s aztán a senatus is fogadta őket, — de bár még azután is folytak a tárgyalások, semmit sein nyertek. Oct. 29-én Bethlen új ügynöke jelent meg, bár incognito, Yclenczében, hogy az előbbi követség kudarczát kiköszörülje. A politikai összeköttetésen kívül ez is nagy súlyt fektetett a kereskedelmire, a többi czikkeken kivűl 70—80,000 font kénesőt s gabonát is ígérvén. Még a királyi czím megadását sein nyerhette meg : nagyon udvarias, de üres szavakkal útasíttatott el. De még is történt annyi, hogy Velutcllo Marc Antoniot meghívta Bethlen, hogy jöjjön Magyarországba, itt kereskedelmi összeköttetéseket vezetni be, s Lucioval, ki 1622. januarig maradt a sziget-városban, a Velencze és magyarországi kereskedelmi forgalomra nézve árszabályzat állíttatott meg, mely ma is meg van a velcnczei levéltárban. Szerzőt illeti az érdem, hogy bennünket erre figyelmeztetett, ki ennek közlését czéljaival nem tartá természetesen összeegyeztethetőnek. Reményünk van, hogy e nagybecsű okirat másolatát Veleuczéböl meg fogjuk kapni s módunk lesz a »Történelmi Tár«-ban közölhetni. A munka függelékében három Bethlenre vonatkozó írat vau közölve. Örömmel nézünk a becses munka folytatása elé. — »ENTSCHEIDUNGSSCHLACHTEN« (döntő csaták) czím alatt Maurer, ismert német történetíró, egy vaskos kötetet adott ki, mely összesen 22 csatát ír le. Szerinte ezek képezik a világtörténet forduló pontjait, ezek és nem mások is. Kétségtelenül érdekes lett volna tudni, hogy miért csak ezek, s az ember azt hinné, hogy a bevezetés erről ad számot : de szerző ezt feleslegesnek tartja indokolni. Az ö tekintélye ellen nincs följebbezés, mert a bevezetés e helyett egy s más ó-kori keleti szemlélődésekkel van megtöltve. Korábban már Creasys 15 döntő ütközetet leírt. Az angol író tévedésein a kiválasztásban szerző akkép okúit, hogy 15-ből egy párt kihagyott s a megtartottakat neliánynyal megtoldá. így született a munka, mely egészen a német világnézletnek felel meg. A német tudósok ugyanis a világtörténet alatt (ó-, közép- és újkorban) nem mást értenek, mint Németország történetét némi jelentéktelen tekintettel nyugatra, s majd semmi tekintettel keletre. Hát bizony Németország mindig fontos s néha döntő szerepet játszott, de volt döntő lépés a világtörténetben az ő befolyásuk nélkül is. Vájjon Habsburgi Rudolf megmérkő-26*