Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DR. SZENTKLÁRAY JENő: A karlóczai patriarchalis és a fruska-górai szerb levéltárak - II.

376 KÜLÖNFÉLÉK. lós lett. Ezek birtokairól azonban semmi sincs a karlóczai levéltárban. 1714-ben october 30-dikán újabb követelésekkel lépnek föl a szerbek a bécsi udvarnál. Popovics Yincze metropolita arra kéri ő felségét »az egész illyr nemzet nevében«, bogy 1. kiváltságaikat ismételten erősítse meg ; 2. engedje meg, hogy a görög n. e. felekezetűek földeket és házakat vásárolhassanak a »császári tartományokban« ; 3. tiltsa el, hogy őket bárki is akadályozhassa vallásuk és egyházi szokásaik gyakorlásában ; 4. rendelje el, hogy az illyr nemzeti követek üléssel es szavazattal bírjanak a magyar országgyűléseken ; 5. ne ellenezze, hoyy a szerbek magok közül képviselőket küldjenek a megyegyülésekre és egyéb országos tanácskozmányokra. Közvetítette mindezen sűrű kérelmezéseket a bécsi udvarnál bizonyos Koch Godefried György udvari ágens, ki jó honoráriumért arra is hajlandó, hogy esetről-esetre maga szerkeszti meg a fölterjesztendő folyamodványokat és leküldvén azokat aláírás végett az érseki hivatalhoz, mindjárt körülményes instructiót is csatol hozzájok arra nézve, miként kellessék a kérvényüket legalkalmasabb módon a római császári felség kezeihez juttatni. A karlóczai metropolita s a bécsi udvar közt fennálló ezen confidentiális viszonynyal nem sokat törődött gróf Csáky bibornok, akkori kalocsai érsek, ki nem egyszer egyenes magyar jellemének és magyar mágnási önérzetességének egész nyíltságával érezteté a ráczokkal, hogy törvény fölötti kiváltságos feszelgéseik nincsenek ínyére, és hogy még mindig élénk emlékezetében tartja azon kegyetlen embertelenségeket és sérelmeket, melyeket a ráczság a közelebb lezajlott ítákóczi-féle szabadságharczok idejében a magyar nemzet s a haza alkotmánya ellen főpapjaik vezetése alatt elkövettek. 1719. évi január 3-dikán írjaugyanis a bibornok Popovics Yincze metropolitának, miszerint megelégedéssel vette, hogy a metropolita az ő felszólalására immár megtette a szükséges intézkedéseket, hogy följelentett nemegyesült istentelen gonosztevő hivei kellőképen megbüntettessenek. Ajánlja neki, legyen azon, hogy az illyr nemzet kiszabadíttassék a sötétségből, mely vakká teszi és a szerb clerus által oktattassék mindarra, mi lelki üdvösségére szolgál s őt az örök kárhozattól megmenteni képes. 1728. évi april 13-dikán Joanovics Yincze püspök az udvari haditanácsnál vádolta be a bíbornokot, amivelhogy őt, midőn legútóbb a kalugyer zárdákat vizitálná, különféle gorombaságokkal, sőt kemény bánásmóddal is illette. Katonai karhatalmat is kért a püspök a bibornok ellen, mi azonban alkalmasint nem lett kirendelve. Figyelmet érdemel két akta a szlavóniai czigányügy rende-