Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DR. SZENTKLÁRAY JENő: A karlóczai patriarchalis és a fruska-górai szerb levéltárak - II.

372 KÜLÖNFÉLÉK. liogy idegenek rácz községekbe bort szállíthassanak mindaddig, mig a rácz lakosság el nem adta a tulajdon borát. — Ha ö felsége esetleg Magyarországgal béliét kötne, a rácz nép ne legyen kizárva a békekötésből, és oltalmaztassék esküdt ellenségei (abgesagte Feinde) a magyarok ellen. — Vegye ő felsége azt is kegyes figyelmébe, miszerint megigérni méltóztatott, hogy a törökök elől bemenekült s ideiglenesen elhelyezett rácz nemzetet Slavoniában és Kis-Oláhországban fogja megtelepíteni. — Yégre alkalmaztassák a magyar udvari cancellariánál a rácz rendek által választandó két tanácsos, hogy ott a nemzeti privilégiumokat előmozdítsák és a rácz nép javára legyenek ; kapjanak a nemzet megterhelése nélkül rendes fizetést és szabad lakást.« 1691. évi ápril 3-dikán megengedi Lipót az eszéki, budai és komáromi illyr nép kérelmére: a) hogy a bebörtönözött Brankovics gróf pere újból átnézessék és nevezett az igazságnak megfelelőleg elbocsáttassék fogságából; b) hogy az emiitett illyr községek tulajdon hadvezért választhassanak magoknak. 1694. évi május 11-dikén megidézi a császár Csernovics Arzéniust és Monasterly ezredest Bécsbe, aziránt tanácskozandó velők : miként lehetne a szerbeket mennél előbb áttelepíteni a Duna és Tisza közti területekre, hol élelmezési és gazdálkodási czélra termékeny szántóföldeket fogna számukra kijelölni? Ugyanazon évi május 31-dikén helybenhagyja Lipót Csernovics Arzén patriarcha és Monasterly János szerb alhadvezér abbéli kérelmét, hogy a rácz-illyr nemzet (Rayzisch-Ulyrisch-Geschlecht) Kis Oláhországban megtelepedjék, fenntartván számukra a kedvezményt, mely szerint bármikor ismét visszatérhetnek mostani lakhelyeikre, ha azok a császár békés birtokában megmaradnak. 1695. évi mártius 8-dikán válaszolja a császár I. Gábor konstantinápolyi patriarchának, hogy örömére szolgáland, ha a patriarcha felszabadítandja görög hitsorsosait a török járom alól és az ő legmagasb oltalma alá helyezendi őket ; serkenti a patriarchát, ragadjon fegyvert a kereszténység ellensége ellen. Nem kevésbbé tanulságosak a Rákóczi Ferencz szdbadságharczainak idejéből való politikai iratok. 1703. évi nov. 22-dikén biztosítja Lipót Csernovics patriarchát, hogy az illyr nemzetnek adott privilégiumokat, mihelyest a »forradalmárok« és vezéreik leveretnek, nemcsak meg fogja újítani, hanem azok megtartására is különös gondja leszen : Felszólítja a patriarchát, lelkesítené fölkelésre a »graeci ritus nem egyesűit híveket« a »tumultuánsok« ellen, mit most annál inkább megtehetnek, mert élelmeztetésök iránt szigorú parancsolatok küldeettek a magyarországi közhatóságokhoz. » Azonban ne nyil-