Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DR. SZENTKLÁRAY JENő: A karlóczai patriarchalis és a fruska-górai szerb levéltárak - II.

370 KÜLÖNFÉLÉK. Az oláhországi berezegek a XVII. század második felében még jótevői a szerbiai gör. kel. egyháznak. A karlóczai levéltár iratai közt fordulnak első ajándéklevelek és biztosítási pátensek: Ra­dultól ki 1665-ben Millisevo szerb kolostor számára évi 2000 aspert biztosit; Juon Gregoritól, ki 1672-ben az alexandriai patriarchá­tusnak Sergácsfalut ajándékozza ; Dukát ól, ki 1675-ben a maga részéről is megerősíti Millosevo számára az említett 2000 aspert ; Sherbántól, ki 1680-ban szintén kiutalványozza e pénzösszeget Millisevo számára. 1690. évi ápril 6-dikán nyílik meg sorozata az utólsó beván­dorlási korszak okmányainak a karlóczai patriarchális levél­tárban. Ezeket javarészben már ismerjük a magyarországi szerbek történetének irodalmából. Illustrálva van bennök a bécsi udvar erkölcstelen politikája, melyet az eszközül használt rácz néppel követett, valamint a félrevezetett és új hazájok ellen szüntelen lázongó jövevényeknek alattomos ravaszsága és könnyen hívő vaksága is. Sorba veszem ezen okmányokat, mert visszatükröződik ben­nök a Magyarországon megtelepedett szerbeknek múlt századi egész históriája. I. Lipót 1690. évi ápril 6-dikán kelt s Csernovics Arzénius ipeki patriárckához intézett liizelgő reseriptumában magasztalja és dicséri az illyr nemzetet eddigi hűsége és vitézségéért. Fel­hívja az illyreket, hogy a jelen török háborúban is maradjanak ta­pasztalt hűségök mellett, s lelkesítsék összes hitsorsosaikat a török iga lerázására. Ugyanazon keltezetű a titkos udvari és állami cancellária egy kiadványa, melyben a császár ünnepélyesen igérí az Albániában, Szerbiában, Misiában, Bulgáriában, Silistriában, Illyriában, Macedóniában és Rasciában lakó nem egyesűit illyr nemzetnek, hogy ment lesz mindenféle adózásoktól, kivéve a török betörések előtti régi uradalmi adókat, lia a császári királyi tarto­mányokat oltalmazni s védelmezni fogja. A törökök leveretése után pedig szabad vallásgyakorlatot fog élvezni, fel fog ruháztatni különféle kiváltságokkal és szabadalmakkal, és vissza fog ismét helyeztetni előbbeni jószágaiba és uradalmaiba, melyektől a törö­kök által megfosztatott. 1690. évi ápril 14-dikén helyben hagyja s megerősíti Lipót a győri, komáromi és kubini gör. nem egyes, szertartású rácz nationalisták kiváltságait, melyeket már 1653-ban Ferdinánd királytól kaptak. A királyi confirmatiót öt nationalista követ sür­geti az udvarnál : Kapaleth Péter, Vally Zsigmond, Fogath Péter, Rácz János és Monasterly Péter. 1690. évi augustus 21-dikén engedélyezi Lipót a nem egye-

Next

/
Thumbnails
Contents