Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - MAYLÁTH BÉLA: A felső-vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683-ban. - II.

244 A FELSŐ VÁRHEGYEK RENDEINEK szerint lefolyjon, és hiánytalanul kiszolgáltassék. Ötödször kivánja a fejedelem tudni, hogy a véghelyeken elhelyezett katonaság fen­tartása és kellő élelmezése czéljából a rendek minő intézkedéseket teendenek. Hatodszor a téli szállásokra berendelt katonaság kellő élelmezésére szorgos gondot fordítani a fejedelem igen szükségesnek tartja, nehogy a rosz élelmezés miatt őt a kato­naság és a nép nyugtalanítsa. A hetedik pontban fölemlíti, hogy fájdalommal értesült arról, hogy azelőtt a katholikusok által elfoglalt templomaikat és plébániájokat az evangélikusok mostanig nélkülözik, óhajtja, hogy azok az evangélikusoknak egyszerűen visszaadassanak. A nyolczadik pontban inti a fejede­lem a rendeket, hogy ezen közös ügyeket egyértelműleg őszintén, szakadás nélkül előmozdítsák, a hűzavonást, gyűlöletet, magán­érdekeiket szorgalmatosan kerüljék. A toldalékban végre figyel­mezteti mindazon jelenlevőket, vagy a távollevő követküldőket, kik gyanúsak, s lelkiismeretükben azt találnák, hogy nem oly fényes intentióval szolgálnák ezen közügyeket, mint a többiek, hogy magukkal tanácskozzanak, s inkább jó eleve váljanak ki a rendek sorából, s máshová menjenek addig, míg a követség a por­tára nem megyen, nehogy váratlan sors érje őket, minthogy a fényes porta elhatározá, hogy mindazok, a kik a fejedelem hűsé­gére nem állanak, elvesztendők, s mint ellenségek közprédáúl szolgáljanak. A január 14-én tartott negyedik ülés volt egyike azoknak, mely egyrészt a rendek között, másrészt a fejedelem és a rendek között némi feszültséget idézett elő s egyenetlenséget szült, s a fejedelem iránti bizalmatlanság jeleit fejezik ki azok részéről, kik Kassán ugyan mint hivatalosak jelen voltak, de a rendek közé — hogy a napló szavaival éljek — szolgáikat küldött ék be. Ez indokból az elnök felemlíti az elkövetett illetlenséget, azt sem tudván, ha váljon a künlevő urak adtak-e megbízó levelet bekül­dött szolgáiknak. Ez ügyben az eltérő nézetek miatt hosszas vita után sem hozhattak határozatot, A meddő vita után a fejedelem propositiói újból felolvas­tattak. A második és harmadik pont tárgyalásánál határozatba ment: követség útján felkérni a fejedelmet, hogy a rendekkel az athnamét és a fegyverszünet pontjait közölje. A követség tiszté­ben eljárván, meghozá a fejedelem azon válaszát, hogy a fejede­lem az athnamét már Füleken megmutatta s elolvastatta, egyéb­iránt a fejedelem a rendek kérelmére saját emberei által válaszo­land. Csakhamar erre a fejedelem emberei megérkezvén, válaszúi hozák, hogy az athnamét már Fülek alatt közhírré tette, a kik nem hallották, másoktól is megtudhatják, de ha akarná sem kö­zölheti, mert nem tartja magánál, s »nem is szokás az dolgoknak

Next

/
Thumbnails
Contents