Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - MAYLÁTH BÉLA: A felső-vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683-ban. - II.

GYŰJJÍSK KASSÁN. 245 megállapodása előtt az olyant közönségessé tenni« ; a fegyverszünet pontjait azonban oly feltétel alatt küldi át, bogy az elolvastatván, mindjárt vissza küldessék, a mi csakugyan meg is történt. A fegyverszüneti okirat kelt Bécsben 1682-ik évi november 19-én,1

) s annak kilencz pontja a következőket tartalmazza: Az első pontban Tökölyi Imre közbenjárása a portánál a békekötés eszközlése iránt elfogadtatik. A második pont szerint : a múltkori fegyverszünet és ellenségeskedés beszüntetése, a jelen okmánynak aláírási napjától kezdve megliosszabbíttatik, de ha bármelyik aláíró rész ismét fegyvert fogni akarna, azt négy héttel előbb bejelenteni köteles, mely négy hét alatt ellenségeskedésnek lenni nem szabad. A harmadik pont szerint : a Garamon túl vagy innen levő bányavárosok tartozékaikkal együtt, úgy a mint jelenleg vannak, Lipót császárnak azonnal visszaadassanak, oly feltétel alatt, hogy ő fölsége azon városok nagyobb biztosítására, akarata szerint katonaságot vihessen. A negyedik pontban : Tökölyi magára vállalja, hogy a fegyverszünet ideje alatt a törökök az említett városok ellen, se közvetve se közvetlen, valami merényletet el ne kövessenek ; Tökölyi pedig ő fölségétől a jelen okirat keltével számítva, a bányavárosok jövedelméből, havonként három ezer német forintot kap. Az ötödik pont szerint Tökölyi saját pártja nevében igéri, hogy a bányamüvelők és lakosok biztonságát sem betöréssel, sem ellenségeskedéssel nem veszélyezteti, s ugyancsak a törökök előtt is biztonságban és szabadságban maradnak. A hatodik pontban beléegyezik Tökölyi, hogy a fegyverszünet tartama alatt mindazon helyek, hol császári katonák vannak, a császár kezében maradjanak ; nevezetesen pedig Ecsed, Szathmár, Putnok, Szendrő, Szepes, Murán, Árva, Lipcse,2) Léva és Csábrág. Más helyek, melyek császári őrséggel ellátvák, s azoknak fentartása és védelme szükséges lenne, a hányszor annyiszor, de ötven katonát felül nem haladó őrséggel elláthatók. A hetedik pontban igéri Tökölyi, hogy mindazon felső- és alsó-magyarországi erősségeket, melyekben császári katonaság van, menten minden beszállásolástól, adótól, s minden más tehertől egy magyar mértföldnyi körületi távolságban elhagyja, s megengedi, hogy azon helyekre az ország bármely más helyeiről a szükséges élelmi szerek vitethessenek. A nyolczadik pont szerint az egyháziak és mágnások javaik élvezetében nem háborgattatnak, s az esztergomi érsek se terheltessék meg kiváltságai és vallása ellenére. Ezen pontnál megjegyzik a követek, hogy habár nincs authoritásuk a jelen partiális gyűlésen Boldogkő az érsek vára ]) A kézi rati naplóban a keltezés tollliibából 1683-ik évre íratott. 2) Szalaynál Magy. tört. VI. köt. 1. Lipcse helyett Liptó van.