Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - BÁRÓ RADVÁNSZKY BÉLA: Lakodalmak a XVI. és XVII. században

220 LAKAI) ALMAK mert ő felfogadta, hogy azon a farsangon tudni akarja, kit ad Isten neki ; három szerencséje is vagyon, tehát ő azonnal kívánja a választ. Révayék meggondolván, hogy a főember szük, ők is halandók, több gyermekeik is vannak, hogy leányoknak a válogatással mint szokott megakadni a szerencséjük, és főként miután a leány is már »eliez menni semmit ellene nem tartott« — hirtelen választ adtak, és az apa oda igéré Zsófiát.1) Ha az atya nem élt már, az özvegy nem igen határozott egy maga, hanem előbb a legidősb fiúnak vagy a tutorokuak tanácsát kérte ki.2

) Némelyik úrfi, lia egyszer kosarat kapott, másodszor is megkísérté kedvezőtlen választ kapni.8) Yagy ha nem bízott eléggé a szülék jóakaratában, vagy rábeszélő tehetségében, a háznak egy barátnéját kérte fel előbb, hogy »vegye a leáuynak elméjét».4

) Rendesen ha ki kosarat kapott, csendesen odább állott,5

) és máshol kereste szerencséjét. De nem mindenik elme tudott belenyugodni sorsába. Történt 1634-ben, hogy Mikes János belészeretett a Szent-Léleken lakó néhai Tarnóczy Sebestyén leányába, Sárába. Néhányszor megkérette a leány kezét édes anyjától, de mivel a leánynak nem volt kedve hozzá menni, az anya sem igérte neki. Mikes ezt megszégyelte, egy napon testvéreivel és fegyveres néppel ráütöttek a szent-léleki kastélyra, és a leányt erővel elvitte saját szülei kastélyába. Ott a leánynak — ki éjjel-nappal csak sírt — kedve ellen való lakadalmat szereztek, erőszakosan Deák F. Hölgyek levelei 41. 1. 2) 1621. Czobor Erzsébet írja Révai Péternek: Hogy Szunyogh János házastársul kérte leányát Thurzó Annát. Erről még akkor életben lévő fiának Imrének is írt a táborba. Azóta fia elhalt, ezen dolog is abban maradt, de jelenleg Szunyogh ismételvén szándékát, ő azt adta válaszúi, hogy neki fő atyjafiai és tutorai vannak, míg azoknak szándékát nem tudja, választ nem adhat. »Mivel pedig Kgmed nem csak jó akaró urambátyám, hanem tútorom is, mivel üdvezült uram a Kglmed tetszése nélkül, gyermekink közül egyiket sem kötelezte házasságra« — ezért kéri, hogy minő válaszszal bocsássa el Szunyogh Jánost. (Deák F. Hölgyek levelei 186. 1.) 3) U. ott. 4) Bethlen Miklós midőn másodszor házasodott, előbb Pernyeszinére bízta, hogy beszélje rá a leányt. (Önéletírás 2. köt. 11. 1.) 5) Bethlen M. Önéletírás 1. köt. 342. 1.