Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

пшекш ЯШ AZ AKADÉMIÁBAN. 203 vetségesei okozták, mely vesztés után a magyarok oda hagyván előbbi szállásaikat, mai hazájokba költözködtek. Ezen nagy vándorlásról hírt is vett Arnulf nyugati császár, alkalmasint Lázár görög követ által. Mert a fenntebbi idézet után a fuldai évkönyv így folytatja: »Ama tájakon (t. i. az alsó Dunánál) ily gyorsan követvén egymást a hadi események, Arnulf császár Pannónia védelmét a tavak városával együtt (cum urbe Paludarum) Brázláv herczegre, alattvalójára bízta ideiglen.« Kútfőnk tehát hiteles értesítéseket közöl s az évszámaiban való kételkedésre semmi hasonló értékű adatból okot nem lehet meríteni. A fuldai évkönyv szavaiból azt lehet következtetni, hogy a bolgár háború már 895-ben elkezdődött. De ránk nézve ezen háborúnak kezdete, a fennforgó kérdésben közömbös. Csak a befejezés datuma fontos. Ez pedig 896. Csak ennek végén vagy befejeztével történt a következő nagy esemény, a besenyők támadása a magyarok ellen. 3. A magyarok beköltözése mai hazánkba. Ez csalkatlanúl követte s nem előzte meg a bolgár háborút, mely 896-ban végződött. Konstantin Porphyrogennéta ezt írja többek közt erről: »A besenyők megrohanták a magyarokat, kiűzték őket Árpáddal együtt (Etelközből). A magyarok más tájakon kerestek hazát s megtalálták azt Nagy-Moráviában, melynek lakosait elkergették s helyökre telepedtek, a hol laknak mind e mai napig is. Ettől fogva a magyarok a besenyőkkel nem folytattak háborút.« (Bonni kiadás. 38. fej. 170—171. lap.) Ugyanazon Konstantin Porphyrogennéta tudta az évet is, mikor történt a besenyők letelepedése Etelközbe, s következőleg a magyarok bevándorlása mai hazánkba. Csak hogy nem elég szabatosan fejezi ki az évszámot. Az illető hely így szól, (miután előadta, hogy a besenyők azelőtt a kazarok és úzok szomszédjai voltak) : »Ezelőtt ötven esztendővel az úzok a kazarokkal egyetértvén és hadat indítván a besenyők ellen, erőt vőnek rajtok és kiűzék őket tulajdon országukból és azt mai napig az említett úzok bírják. S a besenyők bújdosva kerestek helyet, melyen megtelepedjenek. Elérték a mai nap általuk bírt földet. Ázon a turkokat (magyarokat) találván lakosokúi, őket háborúban legyőzték, hazájokból kiverték. Meg is telepedtek ott és urai lettek annak aföld-14*