Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

AZ AKADÉMIÁBAN. 187 sére gondolt, volna ; és alig lehet föltenni, hogy több mint egyszázaddal a. honfoglalás után, a keresztény ezivilizáczió nyomaiban fejlődő történetírás képes lett volna feljegyzéseit a régi események pontos előadásával nyitni meg; minélfogva a krónikások a hagyomány hézagait csak a saját combinátióik eredményeivel tölthették ki. így tehát a magyar nemzeti hagyományt őrző emlékeinket elfogûlatlan kritikával kell vizsgálnunk. Legrégibb történetírónk, Béla király Névtelen jegyzője írja, és pedig korábbi krónikákra hivatkozva, hogy a magyarok 884-ben »indúltak meg a scythiai földről nyugat felé«, vagyis ázsiai őshazájukból Európába. Azonban mégis a jelenlegi Magyarországelfoglalásának kezdetét, vagyis Ungvár megvívása után, a Tisza és Bodrog között fekvő terűlet megszállását 903-ra teszi. Ezen utóbbi adatot a történetírás nem fogadta el, és el nem fogadhatja, mivel minden kétséget kizáró más kútforrásokból tudjuk, hogy néhány évvel előbb a honfoglalás műve egészen be volt fejezve. Némely régibb és újabb történetírónk kísérletet tett a Névtelen jegyző tekintélyét azzal a feltevéssel óvni meg, hogy a bécsi udvari könyvtárban őrzött XII. századbeli kézírat írója hibát ejtett, 893 helyett írt 903-at. De ezen föltevés egészen önkényes. Már pedig ha a Névtelen jegyző a honfoglalás kezdetének időpontját tévesen jegyzi föl : a vándorlás kezdetére vonatkozó adatot sem tarthatjuk kifogástalanúl megbízhatónak. A Névtelen jegyzőhöz, korára és jelentőségére nézve legközelebb áll Kézai Simon, IV. László király (1272—90) udvari káplánjának krónikája, mely azt hirdeti, hogy 872-ben »jöttek be ismét a hunnok vagy magyarok Pannóniába«, akkor mikor Németországban Sváb Ottó, Erancziaországban Lajos, a Lothár fia, és Görögországban Antonius Durus uralkodtak. Ezen meghatározás írónk történeti tájékozottsága és ehronologiájának pontossága iránt nem kelt bizalmat ; mert a megnevezett három uralkodó közöl kettőt a történelem nem ismer, és nem is gyaníthatjuk, kiket akart az író érteni, a harmadik pedig épen egy századdal később uralkodott. Az 1358-ban írt bécsi képes krónika szerint 677-ben »jöttek be újra a magyarok vagy hunnok Pannóniába«; III. Konstantin görög császár és szent Zakariás pápa idejében. De úgy a császár, mint a pápa a következő században élt. A váradi káptalan 1370-ben alkotott statútumaiba befoglalt rövid krónika azzal kezdi elbeszélését, hogy »a scytha nép nagy tömege 888-ban lépte át Pannónia határait és foglalta el ezen országot.« Az író »a magyarok ősi időktől fogva írásba fog-13*