Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

188 A MILLENAKIÜM lait hagyományára« hivatkozik; és bizonyára azon krónikákból merített, a melyeket szent László egyháza évszázadok óta őrizett. Mindamellett chronologiai adatai szintén nem megbízhatók. JÊs sokkal közelebb álló események elbeszélésében lényeges tévedések íordúlnak elő. így, hogy csak egy példát hozzunk föl, a krónika szerint szent István 1034-ben halt meg ; holott bizonyos, hogy 1038-ban költözött az örökkévalóságba. Ugyancsak 888-ra teszi a magyar nemzet bevándorlását a XV. századbeli pozsonyi krónika és az 1473-ban nyomtatásban megjelent budai krónika. Az utóbbiról meg kell jegyezni, hogy az eseményt ugyanazon szavakkal beszéli el, a melyeket Kézai Simon használ, csak az esztendőt változtatja meg; a három egykorú fejedelem nevét is átveszi, a kik 888-ban ép oly kevéssé uralkodtak, mint 872-ben. Azon kútforrás, melyből a krónika a 888-ik esztendőt kölcsönözte, nem bírt általánosan elfogadott tekintélylyel. Thúróczi és Bonfin — a kik szintén Mátyás király idejében írják munkáikat — ingorálták azt ; az előbbi 704-re, az utóbbi 744-re helyezi a magyarok bevándorlását Almos alatt, ami nyilvános falsum. Minden arra utal, hogy a magyarok vándorlásának és megtelepedésének esztendejét a nemzeti hagyomány biztosan nem tartotta fönn ; és azt az egyes írók önkényes combinátiók alapján vették föl. Minélfogva az ezredéves évfordúló meghatározásánál biztos vezérfonálúl alig szolgálhatnak. Hasonló bizonytalansággal találkozunk más népek történetében is. Köztudomású, hogy Róma alapításának éve önkényesen volt fölvéve. Már Cicero idejében minden művelt római tudta, hogy időszámításuk alapja és saecularis ünnepeik tárgya conventionális értékkel bír. Hasonlag tudjuk, hogy az oroszok legrégibb krónikája önkényesen teszi 862-re az orosz birodalom alapítását ; és mikor 1862-ben Oroszország állami léte millenariumát ünnepelte, a történeti kritika könnyű szerrel mutathatta ki, hogy ama történeti adat a megbízhatóság föltételeit nélkülözi. II. A külföldi egykorú, vagy közel egykorú történeti emlékek között is egy sincs, a melyben a magyarok vándorlásának, mai hazánkban megtelepedésének és ezen terület elfoglalásának esztendejét határozottan feljegyezve találnók. Kivételt képezhetne Regino prümi apát, a ki 889-re teszi a magyar nemzet kivándorlását a »scythiai tájakról,« a Tanais