Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - II.

TÖRTKNETX IKO 0AI.OM. 165 közép-európai képviselői, egynél több impulsust épen a germán czivilizátió köréből kaptunk s rosszúl fizetjük a kamatot a nyert, bár a magunk becsületéből értékesített kölcsöntőke után akkor, lia erről csupa patriotizmusnak képzelt érzelemből megfeledkezünk. A gondviselés nem árja-fajnak teremtett s ha átalános jelenség, hogy a nem árjáknak culturális haladása fel van tételezve az árják behatásától, úgy épenséggel nincsen okunk szégyenkednünk. Van rendkívüli receptibilitási képességünk s nem közönséges szellemi munkabírási erőnk, nyilván oly tulajdonok, melyekben nagy kárpótlást láthatunk a fajiságunkkal együtt járó nagy hiányokért. De kár másrészt a szláv tényezőt is annyira vilipendálni, mint a hogy azt szerzőnk teszi, mert azt hiába fogná bebizonyítani akarni, hogy a szlávság, mint régibb compakt elem. befolyással nem volt úgy nyelvünk, mint egyes házi szokásaink alakúlására vagy módosúlására. Még az olvasztó erejű római sem tudta magát mindenben e befolyás következményei alól kivonni. Ott vannak a római helynevek, ott, amire szerzőnek tárgyánál fogva kiválóan kellett volna tekinteni, a víznevel-. A legkevesebb belőle latin eredetű, vagy tisztán szláv kelta vagy latinizált szláv kelta elnevezés biz az. Ha e téren nem is megyek addig, a meddig Miklosich, vagy akár csak Salamon is, úgy mégis akárhány oly adatot felhozhatni, melynek világos, eclatans tanúságát ember okkal el nem disputálhatja. Készséggel ismerem el, hogy abban a fejezetben, melyben az avarokról szól szerzőnk, sok érdekes dolgot olvashatni. Atalán azt hiszem, hogy az egész műnek e rész képezi a legjobb oldalát, de ha olvassuk, nem igen hitethetjük el magunkkal, hogy vízrajzi munkában olvassuk azt. Szerző annyira eltér vele tárgyától, hogy inkább történetet, mintsem vízrajzot ír. Egyátalán munkájának történeti elbeszélésében a vízrajzi adatok inkább csak sporadicus jelenségek, raro nantes in gurgite vasto, és sok helyt akkora erőszakoltsággal köti össze a pragmatikát a hydrographiával, hogy szükségképen feltámad bennünk a gondolat : ez író oly tárgyról akart könyvet írni, melyhez elegendő adattal nem rendelkezett s azért a hiányt idegen, oda nem tartozó anyaggal töltötte ki. Az avar-rész a historikusra nézve különben azért mondható érdeket keltőnek, mert körülményesen tárgyalja régi sánczainkat. Erősen vitatja Tormával szemben ézeknek avar eredetét s megvallom én magam is kíváncsian várom, hogy nagynevű tudósunk, Torma hogyan fogja a délmagyarországi limes dacicust diadalra juttatni. A limes dacicus felső részére vonatkozó nagy munkája elvitázhatatlanúl szerencsés és geniális combinatio, hogy mennyiben fektethető hasonló combinatio a dél magyarországi földmüvekre, annak tudományos kimutatását be kell várnunk,