Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - II.

] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. volua, hogy ez koholt, hamis felírat, melynek semmi értéke nincsen, amint ezt Mommsen kimutatta. Ép oly tévesen különbözteti meg szerző a lacus Volcaet a Hiulcatól, mert a kettő egy s ugyanaz, s tévesen azonosítja a lacus Volcaet a Balatonnal. Az nem a Balatonra, hanem a Palicsi tóra vonatkozik. Épenséggel nem naiv, sem nem könnyűségesen oda vetett, sem nem lelkiismeretlen azon írók állítása, kik a Balaton nevet a szláv llato-tói származtatják. Ha maga a Balaton nem is sárvíz, sáros, posványos, süppedékes volt annak környéke annyira, hogy a blato nevet helyesen alkalmazhatták reá. A Peiso névnek magyarázására felhozott nézeteket bátran elhagyhatta volna, mert ugyan senki sem fogja elhinni, hogy az akár a Pei-See, akár a Bojer-See bctűcserés eltorzításábói keletkezett. Szerinte a régi írók a Danuvius nevet csak a Vaskapuig alkalmazták, innen pedig a tengerig Ister nevet használnak. Ez nem eléggé szabatos, mert csakis azt tudjuk, hogy a régiek az Ister névvel a Duna alsó folyását jelölték, de hogy az az alsó folyás hol kezdődött, pontosan ki nem jelölhetjük. Strabo a kataraktákat, Pliuius a geták földjét, Ptolernaeus az alsó-moesiai Axiopolist, Appianus a Száva-torkolatot, Agathemosz pedig Vindobonát, a mai Bécset jelölik meg határpontul. Sokszorosan téves az, mit Fekete a Maros-ról mond. Nem áll, bogy Herodot e folyót Tiarantosnak nevezné. О Жда-is-nak hívja és Tiarantosa egészen más folyóvíz. Az sem áll, hogy Tacitus a Marisiát említené, mint a Marosra vonatkozó folyónevet, A Tacitusnál előfordűló Marus kétségkívül a Morvára vonatkozik. Ép oly kevéssé áll továbbá az, hogy Ptolemaeus a Marost említené. A nála szereplő Ehabo a Rábára vonatkozik, s e nevet csakis némely régibb író kritikátlansága magyarázta a Marosra, Amit pedig Fekete a Maros-torkolatra vonatkozólag állít, oly abszurd okoskodás, mely akár párját ritkítja. »Némely íróink — mondja szerzőnk — kik mitsem fürkésznek, azt állítják, hogy mind Strabo, mind Herodot, nagyon tévedett, midőn t, i. a Marost egyenesen a Dunába folyatják.« Ámde saját korát tekintve sem egyik, sem másik nem tévedett. És hogy Strabot és Herodotot hitelesítse, váltig bizonyítja, hogy a Maros vizének a régi időkben okvetlenül a mai Temes és Torontál vármegyén keresztül a Begával egyesülten kellett folynia, Szeriute a Maros mai medre egészen új keletű, amint ezt állítólag Csanád fekvése is mutatná, mely ma nem ott áll, ahol régen. Ismételem, egészen hamis, abszurd állítás ez. Nem is értem, hogy hogyan hivatkozhatott Csanádra, hisz ez úgy a Maros balpartján fekszik ma nap is régi romjaival, amint feküdt Ohtom és Csanád vezér idejében. A régibb időket illetőleg pedig a Maros menti római hadút részben SZÁZADOK. 1883. II. FÜZET. 11