Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - II.

] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. ki van fürkészve, mert ítómer fellelte annak nyomait. Még a rómaiaknál is régibb időkre nézve pedig a Maros menti őskori leletek tanúskodnak arról, hogy mai medre nagyjában s egészben véve nem új keletű. Hogy egyes ágai, erei, kiszakadásai közlekedtek más folyóvizekkel, az állhat. A Dunának is akárhány szakadéka közlekedett valamikor a Tiszával, de a mily hamis volt azok nézete, kik ezért a Dunát egykor a Tisza medrében folytnak mondták, ép oly hamis az, hogy a Maros egykor nem nyugoti, hanem déli iránynyal bírt. Ami pedig a két görög írót illeti, úgy csakis ez az alternativa fogadható el : vagy ők tévedtek, midőn a Marost a Dunába ömleszték, vagy mi magyarázzuk őket rosszúl. Az első, t, i. a tévedés az ő részükről nincs épen kizárva. Pozitív tévedéséiket más folyóvizekre nézve ki lehet mutatni s ki is van mutatva oly írók által, kiknek fürkészés dolgában bizony nincs mit irígyelniök Fekete Zsigmondtól. A sok közül csak Goosst említem, ki ugyancsak kritikailag, önállóan s fürkészve kutatott. Én mégis inkább azt hiszem, hogy a felállított alternatívában a második tétel válik be e helyt. Tudniillik, mi magyaráztuk rosszúl Herodotot és Strabot, amennyiben szem elől tévesztettük, hogy a régi időkben a Tiszának alsó folyását is a Marosnak vették. Ézt tudva, állíthatták valóban, hogy a Maros egyenest a Dunába ömlik. Nem csekély a zavar, melyet szerző a római topographia terén árúi el. Szerinte nemcsak Taurunum, hanem Singido is Zimony helyén állott, mely állításának azonban semmi alapja sincsen. Sisciát és Segesticát két külön helynek veszi, ami szintén téves, mert a Strabo különböztetése csakis a polgári és katonai Sziszekre nézve értendő, a városra és az erődre, amint ezt Forbiger és Mommsen már régen kideríték. Említi továbbá a Pontes Augusti nevű dácziai római telepet, de kíváncsi volnék azon forrásra, melyben a Pontes Augusti emléke reánk maradt. Ügy a lapidaris felírat, mint a Peutinger-térkép s a ravenuai Névtelen csak egy Pons Augustiról tudnak Dácziában s ez valósággal a Bisztra partján feküdt. Összerogy tehát a maga ürességében azaz egész combinatió, melyet szerzőnk, különböző írók közleményeit' összezavarva, a Pontes Augusti helynévhez köt. A Mursa minor, mely mint Mursella is említtetik, szerinte a Mursa major, azaz a mai Eszék átellenében feküdhetett. De ez állítás tévessége már abból tetszik ki, hogy mind az Itinerarium Hierosolymitanum, mind pedig a Tabula Peutingeriana Mursa minornak a Mursa maiortól való távolságát tíz római mértföldre teszi az eszék-pettaui hadát mentében, minek folytán Mommsen, Rómer s más újabbkori tudósok Mursellat helyesen helyezik a mai Petrievci vidékére. A szerémmegyei Jarcsina-árokra nézve úgy vélekedik, hogy ez azon