Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - II.

TÖRTÉNETI П!ОТ>ЛТ,ОМ. rómaiak eme culturvállaJatainak nyomait. Ezt azonban annyira hiányosan teszi, hogy munkája cseppel sem áll különb színvonalon, mint Katancsich korának könyvei, melyekből merített, A hévízi fürdők közül, mint a rómaiak által használtakat, csak a budai, a mehádiai és a varasd-tepliczi fürdőket ismeri, pedig ha lelkiismeretcsen utána néz a dolognak, regestrálhatta volna., hogy még számos egyéb helyeken is kétségtelen nyomai merültek fel úgy a római fürdőknek, mint vízvezetéseknek.1

) Amit a rómaiak hajóhadáról mond, vajmi kevés, a római hajósok társulatát, a vám- és kikötőhelyeket nem is említi. A római hidépítkezést felhozza ugyan, de oly fogyatékosan, hogy e részlete sem jobb a többinél. A Traján-hidnak leírása pláne olyan, mintha még Asohbach ideje előtti korból származnék. E nagyszerű hid lerontását illetőleg nagyobb súlyt fektet a VI. századbeli Prokopioszra, mintsem a II. századbeli Cassius Dióra, s így a be nem avatott olvasó csakugyan könnyen azt tarthatná Fekete Zsigmond könyve nyomán, hogy e »hidat a Duna árvizei s az idők viszontagságai tették tönkre«, nem pedig Hadrián császár számító védelmi politikája. De e hiányok és helytelenségek mellett még egész özönével találkozunk más hibáknak. Dácziának a meghódítását például önkényesen 105-re határozza, mikor Mommsen nyomozásai után már régen tudvalevő dolog, hogy e nagy esemény később történt. Alsó-Moesia szerinte a mai Rumaniában feküdt a Traján-híd felett, de később ez változott, mert Moesia neve átvitetett a Duna jobb parti mellékére. Ez absurd állítás ügyében azonban hiába hivatkozik Eutropiusra, mert ez ilyesmit sehol sem mond. Moesia mindig a Duna-jobbparton feküdt s a Moesia inferior, mely régi nevén Ripa Thraciának is neveztetett, a Ciabrus folyótól keletre esett. Úgy vélekedik továbbá, hogy a rómaiak Ternes és Torontálmegyében a rónákon nem birtokoltak. Hát nem tudja-e, hogy Rómer a római hadútat a Maros hosszában a balparton constatálta, hogy Csanádon a XIII. legio castruma volt, s hogy lejebb déli irányban tényleg már előkerültek a rómaiság állandó letelepedésének nyomai ? A Duna-Tisza közti rónaságot szerinte a rómaiak azért nem foglalták el, mert rónáink akkoron még igen mocsáros állapotban voltak s a római cultura kifogyott az időből, hogy áldásos tevékenységét oda kitérj eszsze. Elhiheti szerzőnk, hogy ez nemcsak »főok« nem volt, hanem egyátalán semmiféle ok. A mocsáros talajtól a római erély még meg nem hökkent, tudott ő szárítani, csatornákat építeni, vadvizeket elvezetni, ter*) Lásd Magyarország régi vízrajza czímü munkámat II., 163. 171. 11.