Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SMOLKA SZANISZLÓ: «Fekete» (Czarny) Iván

8 FEKETE IVÁN. ország v-ezetése alatt Yelencze, az apostoli székváros és Anglia szövetkeztek ellene az ingadozó európai egyensúly védelmére. — Olaszországban folyt most a háború, a melynek eredménye kel­lett hogy döntsön a Habsburg-ház jövője fölött. Ha ezen alkal­mat fölhasználták volna Ferdinánd ellen, a ki rövid idő előtt nevezetes fegyveres erőt küldött Olaszországba, a ki még a cseh korona birtokait sem vehette hatalmába : ki tudja, oly nehéz lett volna-e lemondásra bírni őt a magyar ügyben. Erre irányúit a magyarok törekvése, e czél lebegett Fekete Iván szemei előtt is. a ki szerette volna hogy kitombolja magát 15000 főnyi seregével a gazdag Ausztriában. De Zápolya csöndesen várakozott és Iván­nak is meghagyta, hogy Bács megyében maradjon.1 ) De honnan került a magyarság oly magasan lobagtatott nemzeti zászlója alá ez a tót messiás, ez a csodatevő prófétája a szerbeknek és bulgároknak? Ha a török elleni harcz volt jelszava Iván csapatainak, miért epekedett az keresztyén vér után ott a messze vidéken, a hol a törököt csak hiréből hallották — s mit vethettek szemére egy keresztyén monarchának, a ki maga is véres küzdelmekkel védelmezte a török beütéseitől birodalma déli határait ? ! Hiszen a szerb és bulgár épen úgy gyűlölte a ma­gyart, mint a törököt ; hiszen a magyar évszázadok óta igázta őket s a hányszor csak növekedett hatalmában, mindannyiszor meg kellett hajolnia előtte a szerb és bulgár fejedelmek büszke nyaká­nak. S ezt kellene megszolgálni a magyaroknak a szláv dynas­ták emez ál- vagy igazi utódjának ? ! Szerbeken és bulgárokon kivűl egész Magyarországból sereglett Iván köré a tót föld népe, a kik borzasztóan leigázva voltak a büszke magyar nemességtől; a misera plebs contribuais, — saját kifejezésük szerint. Ilyen elemek keltek tehát a magyarok nemzeti királyának, a magyar nemesek választottjának védelmére — és pedig prófétájuknak, mes­siásuknak vezérlete alatt ? Annyi bizonyos, hogy Ivánt csőcselék csapata nem kész­tette arra, hogy Zápolyát szolgálja. A próféta parancsolt s a cső­cselék alázatosan engedelmeskedett, mert az ég küldötte min­dent isten intése szerint kellett, hogy cselekedjék. És a próféta? x) Georgii Sirmiensis Epistola cap. XLII. 132. cap. XLIII. 144,

Next

/
Thumbnails
Contents