Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai

102 anonymus külföldi vonatkozásai. természetes, lia III. Béla jegyzője volt, hogy a Styria nevet még nem használja, mert e név akkor, az ő idejében, úgyszólván szemeláttára szállott eme tartományokra,1) s ez új nevet ő — a tudós — csak nem alkalmazhatta a honfoglalási kornak geographiájára. A »murai karantánok« nevéből tehát épenséggel nem következik, hogy Jegyzőnk II. Géza király kora előtt élt : abból azonban, hogy a mai Styriának részeit még Karinthiának — murainak — nevezi, igenis következik, hogy III. Béla király korán túl nem írt, mert IV. Bélának jegyzője, több mint félszázad múlva, oly míveltség mellett, minőt Anonymusban találunk, bizonyosan már Styriáról szólt volna. Az ország északnyugati részét, jelesen Nyitra vidékét, a magyarok bejövetele táján a morvák fejedelme, Szvatoplug birta. Országát hazánkban az újabb szláv írók nagyon messzire terjesztik, nyilvánvalólag abból a téves felfogásból, hogy mindaz, mit ma a tótság lak a felvidéken, akkor is már lakott, országnál számba vehető föld lett volna. XII-ik századbeli földijük azonban: prágai Kosmas szerényebb. Szerinte a morva fejedelem birodalma — pedig nagyot akar mondani — a Garamig terjedt. A Garamot veszi határnak a névtelen jegyző is: csakhogy ő — mint már említém — nem ismer többé morvákat, hanem csak cseheket, kiknek birodalma volt szomszédja a magyarnak a X. század óta, a Morva vize felől. Velük harczolnak Árpád vezérei Nyitra körül; tőlük foglalják el a földet a Morva vizéig. Főnökük azonban — és ez a jellemző — még csak herczeg, »Dux Boemorum«, és nem király,2) a mivé a cseh herczeg — mint tudjuk — állandóan csak 1198-ban lett, a német király kegyelméből. Anonymus tehát oly korban írhatott, midőn e rangemelés vagy nem történt még meg, vagy oly új volt, hogy nem lehetett már a honfoglalás idejében is létezettnek tekinteni. A magyar-, cseb, vagy morvahatárra nézve ellenben oly fogalmai vannak, melyekkel nem bírhatott az, ki a XII. század első felében, vagy még régebben volt királyi jegyző. A XI. század végén és a XII. elején Kálmán, és *) Megjegyzendő egyébiránt, hogy Imre király Nagy-Marton határa közt ez irányról már mint fines Austriae beszél. C. D. II. 395. a) Anonymus C. 33—35., 37., 57.