Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai

külföldi vonatkozásai. 103 II. István idejében a batárt, Magyarország és Morvaország közt, az Olsava képezte, melynél még mai napig is a Magyar-Brod, azaz Magyar-Bév nevü helység fekszik.1

) Anonymus szerint azonban a magyarok a Morva folyóig hatoltak, és torlaszokat rakván, az ország határait Boronáig és Saruvárig tűzték ki.2

) Mit kell értenünk Saruvár alatt ? még máig sincsen eldöntve ; a szintoly rejtélyes, és sokféleképen magyarázott »Borona«, azonban az ország »Boronáját«, Branáját — »portáját« jelenti, a hrozinkai szoros- . ban, az úton, mely Morvából, Magyarországból, Magyar-Brodtól Trencsénbe vezetett,3) és a cseh hadaknak, és Peta tatárjainak útja volt, betörésüknél a XI., XII. és XIII. században. Annyi pedig mindenesetre kétségtelen elbeszéléséből, hogy — »firmatis obstaculis« — szárazföldi határt ért, mely az Olsava nem lehetett. Ily szárazföldi határ volt már a XIII. század elején (1217-ben), a mikor Szakolcza, vagyis inkább a terület, melyen ma áll, jóval délre az Olsavától, a határon feküdt.4) Midőn II. Endre király 1217-ben Tamás ispán fiait, Sebust és Sándort a szentgyörgyi és bazini grófok őseit, e földnek birtokában, melyet már apjuknak adott, megex-ősíté, e puszta és vadon vidéken szomszédokúi nem említ helységeket. Nem egészen negyven évvel később, 1266-ban — IY. Béla Kozmát és Achillest, Sándor fiait ugyan e birtokban megerősítvén, szomszédokúi délre már Scinzenek (Szenicz), és Újvárnak a mai Holicsnak lakóit említi.5

) Nem okvetlenül szük*) Cosmas Pertz, Mon. SS. IX. 100., 105., Képes Chronika II. e. 68, (Thuróezynál 63. c.) A eseh írók Cosmas Banoy-ját, »juxta castrum nomine Trencin« a mai morvaországi Banow-nak tartják: de lehet talán Bán is, Trencsénymegyében. 2) Anonymus C. 37. 3) Jirecek: Das Recht in Böhmen 10. 1.; Dudik : Geschichte von Mähren IV. 181.; Rogerius : Carmen Mis. С. 20., Endlichernël Mon. Arp. 267. 1. S ehhez képest módosítanom kell véleményemet, melyet a magyarok letelepedéséről írt ezikkemben, Századok 1877. 190., 491. 1. Boronára nézve kifejeztem. 4) Cod. Dipl. III/I. 199. 5) C. D. IV/2. 392. A határok közt említett via exploratorum de Bocinia, quae vulgo symarut dicitur, az idegen írók Jirecek, Dudik »gerader, glatter Weg«-nek »sima útnak« magyarázzák, mi meg nem állhat: inkább »szamárutra« — hegyi közlokedésröl lévén szó — gondolhatnak. Megjegyzendő egyébiránt, hogy ez oklevélnek 1549-ben Báthory