Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai

külföldi vonatkozásai. 99 a közelebb eső Bécs foglalta el, melynek érdekében Leopold osztrák herczeg már 1221-ben eltiltá a regensburgi kereskedőket aMagyarhonba való jöveteltől. *) Ha Anonymus a XlII-ik századnak eleje helyett annak végén ír: bizonyosan Regensburg helyett Bécset fogta volna említeni. Ausztriától délre, а II. Ottó császár által 9 76-ban alapított vagyis inkább megújított Karinthia herczegségben а XII. század közepén, (1148 — 1158. közt.) a mai Felső-Ausztriában, akkor Bajországban, Steyeren székelő őrgrófok többnemű birtokokat szereztek : a mai Stájerország legnagyobb részét. Ezek közt volt a pütteni határgrófság is, mely a Semmering mindkét oldalán, a mai Német-Ujhely területét is magában foglalva, Soprony és Vasmegyék határa mentében, a stájerországi Hartbergig terjedt, és Karinthiához tartozott.2) VI. Ottokár 1180. Bajorországtól független herczeggé lévén, birtokai összeségére lassankint a Stájer herczegség nevét kezdék alkalmazni, ámbár egyes részeit még mindig Karinthiának nevezik а XII. század végéig.3) Névtelen jegyzőnk a Stájerország, Styria nevet nem használja még. Miután elbeszélte, hogy Ete és Boyta a magyar sereg egyharmadrészével Baranyának mentek, Usubuu és Eusee, szintén egy harmadrészszel Veszprémet elfoglalva, a »római katonákat« a német földnek határáig a Lapines folyóig kergették, s azután visszafordúlva, Vasvárt vették meg, s a Balaton mentében lovagolva, Tihanyba, Veszprémbe érve, a Torbágyon, Buda mellett, vadászgató Árpádhoz visszatértek : magának a fő vajdának viselt dolgaira tér át, ki a maga harmadrészével Ecilburgból, Sóskút, Bodajkon át, — tehát a budaőrs-bicske-győri úton — Pannonhalmára és onnan tovább a Rábához és Rábczához ment, »és a tótok és pannoniak népeit és országait feldúlta, és elfoglalta.«4) »Sőt« — folytatja — »a ma-!) Riezler : Geschichte von Bayern I. 775., It. 200. és kk. 11. C. D. II1/I. 343. 2) Ismert dologról lévén szó, közvetlenül források helyett csak Krones kézikönyvére : Geschichte Österreichs-ra (I. 333. 337. 613.) hivatkozom. 3) Például: 1184., 1197-ben; Zahn Urkundenbuch des Herzogthums Steyermark I. 595. illetve II. 52. *) Cap. 48 — 50. 7*