Századok – 1882

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Mosaburg és megyéje. 89

MOSABURG ÉS MEGYÉJE. (KÚTFŐ TANULMÁNY.) »De Conversione Bagoariorum et Carantanonmi libellas«. Közölte Wattenbach. Pertz, Monumenta Germaniae Historica. Seriptores, Tom. XI. Хеш régóta határozott alakú hypothesissé vált, mely szerint a mi Balatonunk táján feküdt volna a német királyok és salzburgi érsekek egy telepítése kevéssel Árpád honfoglalása előtt 850—870. táján. Egész egy grófság vagy herczegség lett volna az, melyet első szláv kormányzójáról Privina birtokának, főváráról Mosaburg megyének nevezhetnénk. Feküdt volna maga a főhely a Balaton délnyugati sarkánál ; megyéje pedig a mai Stiriába is benyúlt, mert Pettau hozzá tartozott, másfelől a Dráva torkolatánál érte végét, mert a mai Pécs állítólag benne foglaltatott. Tehát legalább is a mai Baranyát, Somogyot és Zalát ölelte magába. Ezen hypothesis alapjait akarom vizsgálni. Arra, hogy Mosaburg Magyarország térképén keresendő, egy salzburgi Névtelennek, ki a »Conversió«-t írta, következő helynevei adtak látszó jogosultságot: 1. Ad Quinque Basilicas. 2. Salapiugin. • 3. Mosaburg. 4. A Sala folyó. Tehát három négy nevet ki véltek mutathatni, hogy Magyárszágon feküdt. Ámde a névtelen ezenkívül Mosaburg megyéjében még vagy harmicz helynevet sorol fel. Ezen többnyire német hang-Századok. 1882. II. füzet. 7