Századok – 1882

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Erehy Alfonz : Mérték-, súly- és pénzisme, ism 66

TÖRTÉNETI IRODALOM. 67 leginkább német munkákból merített — mit nem kibáúl rovunk tel — s úgy látszik, ennek a térnek új inegmívelője, mert sokat nein értett, sokat bibásan fordított. Ha jóakarattal értelmezik tanáraink e könyvet, segédkönyvül beválik. Érdekesebb Ereky úrnak a könyv 150—174 11. olvasható tanulmánya hazánk i hossz-, terület-, ür és sulymértékeiről meg a pénzrend szerről 1848-ig. Szerzőt e téren túlszigorúan megbírálni méltánytalanság volna. Kevés az előmunkálat. Mindamellett azt hisszük, ha szerző azt ambitionálta — mi dicséretes szándék — hogy a magyar viszonyokat is méltányolja, bővebben, alaposabban kellett volna az adatokat összegyűjteni. Verbőczy, a Corpus Juris s néhány idevaló tanulmány az, mit szerző kivált a pénzrendszerre nézve használ, nem dolgoz fel semmit, csak egybeállít. Csak egyre figyelmeztetjük a szerzőt : a Török Magyarkori Államokmánytárban, a Fejér codexében s a AVenzelében annyiféle adatot talált volna a súly s mértékrendszerre, hogy ily közvetett tanulmánynál is hasznát látta volna e részben szegény irodalmunk. Ha munkája újat nem mond is, s kifogást sokat lehetne tenni, szerzője tanúljon újra s folytassa e részben tanulmányait, bizonyára jobbat fog adni. TH. 5*