Századok – 1882

ÁLLANDÓ ROVATOK - Magyar Történelmi Társulat - 68

T A R G Z A. MAGYAR T Ö R T К NELMI TÁRSULA T. AM. TÖRT. TÁRS. 1882-IKÉVI KÖZGYŰLÉSÉT f. é. jan. 5-eu tartá 7 óráig, h. Kemény Gábor s azontúl Puls-l.-y F. elnöklete alatt. В. Kemény G. elnök üdvözölvén az új év alkalmából я választmányt, s a társulati tagokat, kik oly szép számmal jelentek meg, megnyitja a közgyűlést. Ekkor titkár felolvassa következő jelentését a választmány múlt évi működéséről. Tisztelt közgyűlés ! Folyó évben társulatunk megalakulásának 1 G-ik évébe lép. Midőn, a régi szokáshoz híven, jelentésemet választmányunk múlt évi működéséről a t,. közgyűlés elé terjesztem, azon megnyugvással teszem azt, hogy a kormányzó testület bölcsesége által lehetővé vált ez évben is emelkedést jelentenem. Ez emelkedés nem rohamos ugyan, mindössze 127 taggal van több, de az utóbbi évekénél mégis aránylag nagyobb. Sikerült ugyanis hazánk két oly vidékén szerezni pártfogókat társulatunknak, hol az eddig gyéren volt képviselve t. i. Sáros-vármegyében s Szegeden. A múlt évi »Névkönyv« végéhez illesztett statisztikai kimutatás amellett tanúskodik, hogy országunk vegyes ajkú lakossága jobban méltányolta a társulat törekvéseit, mint a tiszta magyaroktól lakott vidék. Nyilvános bizonysága ez annak, hogy a mely vidék jobban fenntartotta históriai emlékeit, megőrizte a családi levéltárakat, ápolta a történet hagyományait, több érzékkel bír a történetírás fontossága iránt, mint az a vidék, melyet az idők pusztitó vihara ez emlékektől, e levéltáraktól, e hagyományoktól megfosztott. Ugy látszik a magyarság zöme aránylag kevésbé érzi szükségét, hogy összeköttetését a múlttal fentartsa, — elég tömörnek, elég erősnek érzi magát anélkül is. Legalább arra mutat azon körülmény, hogy az összes tagok számának alig egy harmada esik tiszta magyar vidékekre s itt is nem a tulajdonképi birtokos osztály, az, mely e