Századok – 1882

Értekezések - LÁNCZY GYULA: Válasz Thaly K. észrevételeire. 682

692 tárcza. székhelye nein Becs volt, az szelíden szólva, ízle's kérdése, naivság, melyre Thaly úron kiviil senkisem vetemedett volna. Ha tetszik, concedálom, hogy »székeltek« helyett, »állandóan tartózkodtak« kitélellel kellett volna élnem. Hanem aki az egész passust elolvassa, az csakhamar felismeri, hogy »a törvényes föméltóságoknak« ezen »Bécsben székelése« épen a benső ellentét, a politikai visszásság kiemelése kedveért állíttatott egymással szembe. Mégis Thaly úr jónak látta ezen rövid, kiszakasztott mondatból a saját, legalább is felesleges interpretatiója alapján, az én törvényességi érzékemet megtámadni. E támadás megerősítése czéljából nagy garral nekem esik, amiért az 1708-ki pozsonyi országgyűlést »törvényes országgyűlésnek« mertem nevezni; ő arról csak mint »pártgyülés«-ről beszél, és »Észrevételeinek« a történeti társaságban való felolvasása után a magyar közönség az összes napilapokban arról értesült, hogy 1708-ban Pozsonyban egy »párt eouventieulum« tartatott, melyet Lánczy Gyula a törvényes országgyűlések sorába szeretne becsempészni. Pedig ama felolvasás napjáig, az összes magyar történetírás a király által, a nádor közvetítésével, közjogunk minden követelménye szerint, egybehivott ezen országgyűlést annak tekintette — a minthogy nem is tekinthette másnak. Annak nyilvánítja a magyar közjog, a törvényesség kérdésének legmagasabb tekintélye Magyarországon : az írott szentesített törvény ; mire nézve lásd úgy az összes 1715-ki decretumoknak praeambulumát, mind az 1715. I. decretum praefatiójának 2. §-át. A magyar országgyűlés egybeliivása és megalakúlása törvényességének mértékét a múltra nézve egyedül a történeti magyar közjog szabványai képezhetik. Ha ezeknek elégtétetett, akkor törvényes az illető országgyűlés ; ha nem tétetett, akkor törvénytelen. Abból, hogy milyen volt valamely országgyűlés lefolyása, milyen szellem töltötte el a megjelent pártfelekezeteket, a formális törvényesség jellegére következtetést vonni nem lehet. Ezen körülmények a politikai jelentőségre nézve lehetnek döntök, de a közjogi törvényességre ki nem hatnak. A szatmári békekötést megelőző országgyűléseinken e formális törvényességre nézve, a megjelentek száma, s az összes törvényhatóságok képviselete, az összes jogosúltak jelenléte, legkevésbbé sem volt határozó. Mert e szám, mondhatni egészen 184S-ig, folyton változott, maga a jogosúltság is folyton fluctuált, és gyakorta megesett, hogy egész vidékek vármegyéi és városai valamely országgyűlésen nem voltak képviselve, anélkül, hogy régibb országgyűléseinktől ezért a törvényesség jellege megtagadtatott volna. Mindez az 1708-ki országgyűlésre vonatkozólag is áll, bármi eredménytelen lett légyen annak lefolyása, és bármi kevésre ment légyen a megjelentek és képviselt törvényhatóságok száma, melyek között az országgyűlési irományok különben Trencsént is nevezik. Hanem a felkelő vezér nagykárolyi körlevelében, még annak megnyílta előtt, tiltakozott ezen ország-