Századok – 1882

Értekezések - PESTY FRIGYES: Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete ism. 662

TÖRTÉNETI IRODALOM. 669 tak, hanem a nemzetiségi elnevezésben is teljes zavar uralkodott. A katonai érdek minden gyatra sentimentalismust megvetvén, nemzetiséget sem ismert. A hadi szervezés csak hajdúkat, károlyvárosiakat, slavonitákat, szávavidékieket stb. ismert, míg végre valamennyi határőrségi népséget horvátoknak nevezték el, akár voltak az illetők horvát nemzetiségbeliek, akár nem. E körülmény is hozzájárult, hogy a horvát nemzetiség tényleg nagyobb súlyt nyert, mint a milyent politikai erejénél és súlyánál fogva megérdemelt. Mióta Fiume Magyarországtól elkülöníttett, azt kerületével együtt az uralkodó fejedelem által kinevezett kapitány igazgatta, ki a trieszti Intendanzának volt alárendelve.1

) Még 1641. év deczember havában bizonyos Erovero viselte a fiumei kapitányságot, különben a város politikailag Krajnához tartozott ; de a herczegség rendei 1648. évben Fiumét nem ismerték el többé a hercz egség tagjáúl. Midőn a Zrinyi-Frangepan féle liscalis jószágok a belsőausztriai kamarának elzálogosíttattak, Magyarország rendei legelőször adták féltékenységük jelét, hogy e jószágok az országtól, és annak törvényeitől el ne szakíttassanak. Azonban III. Károly azzal csillapította a rendeket, hogy a stájerországi berezeg e jószágokat csak magánjog czímén bírja, és a gráczi kamara ugyan a berezeg nevében igazgatja azokat, de nem mint hatóság. E nyilatkozat is azon tictiók sorába tartozik, melyeknek a politikában semmi értékük nincs, és a bajt nem orvosolják, hanem csak symptomáit elnyomják. Fiume is privatjogok révén csúszott be az ausztriai örökös tartományok ölébe. Radich Akos azt írja, hogy midőn Kálmán király Dalmatiát elfoglalta, »Fiume Yelencze védurasága alatt római eredetű, ős respublicai önkormányzati intézmények birtokában külön területi önállósággal bírt.« Kár ily hangzatos szavakkal az eszméket megzavarni ; hiszen Fiúménak római eredetűségét semmivel nem lehet bizonyítani, arra valló felírásos kövek nem léteznek, arról hallgatnak a történetírók. Municipalis és területi önállósága legfeljebb olyan lehetett, mint a magyar szabad királyi városoké, mert hogy önálló köztársaság lett volna, midőn Yelencze véduralmát terjesztette ki reá, ezt csak az értheti, ki nem tudja, milyen volt az a velenczei véduraság. A XVI. században, midőn Fiume közelebb viszonyba lépett a krajnai herczegséggel, czíme: magnifica communitas terrae x) Ezen Intendanza képviselőjétől, báró Riecitól, vette át Majlátli József mint kir. biztos Fiumét 1 776. év október 21-én Magyarország nevében.