Századok – 1882
Értekezések - PAULER GYULA: Találunk-e egyidőben külön »polgári« és »katonai« ispánt? 635
636 TALÁLUNK-E EGYIDÖBEX van írónk, ki oly kevéssé volna rabja liolmi praedilectióknak, mint épen ő : de azért ő is tévedhet, mint édes mindnyájan, s a jelen esetben — azt tartjuk legalább mi, s ítéljen az olvasó ! — csakugyan tévedett felhozott példáiban. Pestynek első állítása, hogy: »1259-ben Baas mester, kir. ételfogó és trencsénymegyei főispán : — Bogomér, Fonch fia pedig trencsényi várispán.« Az oklevél, melyen ez állítás alapszik, IY. Bélának 1259-ben kelt adománylevele, *) mely szerint Premyzl és testvére Nosk, trencsényi várjobbágyok — jobagiones castri Trynchiniensis — eleve Bogomér trencsényi várispán — comité eiusdem castri, — később pedig a király veje, Boryslaus (Boliszló) alatt a morvák ellen vitézül karczoltak, sőt Nosk a csatában el is esett. Ez érdemekért a király Premyzlt és Nosk fiait megnemesíté, Du low földdel megajándékozta: »In quam possesionem — úgy mond a király — per fidelem nostrum Benedictum magistrum Tavarnicorum karissime consortis nostre ct comitem castri superius nominati filium Fonch eos introduci jussimus.«2) Ezt a helyet Pesty úgy érti, hogy Benedek tárnokmester és Bogomér, Fonch fia, ki itt várispánnak — comes castri — neveztetik, végezték volna a beiktatást, a genitivusban levő »nominati« melléknevet az accusativusban levő »comitem« és »filium«-ra vonatkoztatván3), holott az a »castri«-hoz tartozik, és a fennírt latin szöveg magyarul annyit tesz, hogy : Megparancsoltuk Benedeknek, kedves feleségünk tárnokmesterének és a feljebb nevezett vár — Trenchén — ispánjának, Fonch fiának, hogy őket e birtokba iktassa.« Benedek tehát, a tárnokmester, a trencsényi vár ispánja és Fonch fia, nem pedig Bogomér. De Pesty tovább is fűzi okoskodását, és mert egy 1259-iki Fejérnél töredekesen közölt,4 ) oklevélben Baas magister tavernicorum, comes de Trinchin említtetik : következteti, hogy ugyan abban az időben, melyben Bogomér helyesebben : Benedek, királynői tárnokmester volt várispán, Baas J) Pesty i. li. 125. Az oklevél itt nein idéztetik, de kétségkívül az, melyről az 511. lapon beszél, és mely a Hazai Okm. VI. 97. lapján jelent meg. 2) Hazai Okm. VI. 98. 3) Pesty i. h. 512. 1. 4) C. D. IV/2 484.
