Századok – 1882

Értekezések - THALI KÁLMÁN - Ghymesi gróf Forgácb Simon - 617

632 GHYMESI GRÓF FORGÁCH SIMON valaha. Gyanítható tehát, hogy ily biztató körülmények közt Forgáchnál is győzött vérmes véralkata a hideg számítás felett. A czárnak azonban indulnia kellett a Bender felől fenyegető török bad és svéd király ellen, — sa magyar emigratió reményszálai hovatovább foszladozni, tünedezni kezdtek. Ekkor Eorgácli, — nem fogadván el a nekik Ukrainában tetemes földbirtokokat kináló czár ajánlatát, sőt erről gr. Eszterliázy Antalt és Csáky Mihályt is lebeszélvén, — ismét lépéseket tőn otthon s egyszersmind b. Tiepolt cs. követnél a varsói udvarnál, hazatérlietése végett. Elfogadta volna már a szathmári pontokat ! Későn volt: jószágain már felosztozának. Ugyanis a hosszú háború alatt javaikban tömérdek kárt vallott labancz mágnások és a kapzsi német cs. ministerek s tábornokok, roppantúl rá valának éhezve Rákóczi fejedelem és a vele kibujdosott magyar urak birtokaira, a miért érdekükben állt meggátolni visszatérésöket. Forgách után pedig volt mit elkobozni s eladományozni ; Simon úr dúsgazdag mágnás volt: a mesés gazdagságú Rákóczi után ő vala az összes emigránsok közt a legdúsabb, — értékei fölűl-haladák a Bercsényiét is: pedig Miklós úr Unglivárt, Hód-Mező-Vásárhelyt, Temetvényt, Brunóczot, Enyiczkét és részben Homonnát és Varannót hagyta itt. Forgách egészen bírta volt a nagy jövedelmű galgóezi, ghymesi, nagy-tapolcsányi és tavarnoki kiterjedt uradalmakat Nyitrában ; továbbá részben bírá Gácsot és egy csomó más jószágot Nógrádban, Hevesben; Borsodban Rudabányát, Abaújban Szalánczot, Mosonyban Rajkát, etc. S. szerencsétlenségére, e dús birtokokkal az udvarban nagy befolyással bíró főurak jutalmaztattak meg : gr. Erdődy György országbíró, gr. Wratislaw cseh cancellár, gr. Zinzendorf minister, stb. Ezek aztán módot találának, hogy a dús főúr ne kaphasson amnystiát ; érdekükben álla, mert megszűnnének a gazdag adományok. Forgách kivált 1713. és 14-ben sűrűen ír vala amnystiáltatása végett a hazába. Gr. Károlyi Sándorhoz s általa gr. Pálffy Miklóshoz és Jánoshoz, gr. Koháry Istvánhoz, gr. Ulyésházy Miklóshoz, gr. Schlick Leopold tábornagyhoz a Hoffkriegsrath elnökéhez, régi vezértársához, — és Miller Boldizsárhoz III. Károly udv. papjához fordúl ez ügyben közbenjárásért leveleivel. ír Tiepolt bárónak ; sőt közvetlenül magához az ural-