Századok – 1882
Értekezések - DEÁK FARKAS: E. Renan: Marc Aurele et la fin du monde antique. 593
596 történiíti irodalom. 596 származott. Éhség, árvíz vagy dögvész idején csak e kiáltás hangzott: »keresztyéneket a fenevadaknak!« Soha annyi csapás nem érte az országot, A megharagított isteneknek tulajdonították s megkettőztették buzgóságukat, a bűnhődés eszközeihez folyamodtak. A keresztyének folytonosan megvetőleg, sőt kihívólag viselték magokat, ítéleteiket a birák kigunyolásával fogadták. Mikor egy templom vagy egy bálvány előtt elmentek, fújtak, mintha a lég is tisztátalan lenne, vagy keresztet vetettek. Gyakran lehetett látni, hogy egy keresztyén megáll Jupiter vagy Apolló szobránál s botjával rá ütvén felkiáltott : Lám a ti istenetek nem áll boszszút ! Erős volt a kísértés, hogy a szentségtörőt megragadják, keresztre feszítsék s rá kiáltsanak : hát a te istened bosszút áll-e ? Az epicuri bölcsészek ép ugy megvetették a nép babonáit, de azokat nem üldözték, sohase történt, hogy egy bölcsészt áldozatra vagy a császár nevére esküvésre, vagy fáklyahordozásra kényszerítettek volna. A bölcsész rá állott volna e külső semmiségekre, s ennek tudata elég volt, hogy senki se bántsa őket De aztán a világ elunva a tehetetlen sok istenséget, keletről, s különösen Júdeából más istenneveket kért, melyek kevésbé voltak elhasználva mint a mythologia nevei. E keleti nevekben több volt az emphasis, mint a görög nevekben s isteni fensőbbségiiknek okát is adták, hogy t. i. a keletiek régibb idő óta használván e szavakat az istenség kifejezésére, mint a görögök a magokéit, az istenek/természetének kifejezésére jobbak a keleti, mint a görög szavak. Ábrahám, Isák, Jákob, Salamon nevei ősidők óta elsőrangú talizmánok voltak Egyiptomban s e korban már e nevekkel jelzett amulettek borították el az egész világot A keresztyének a böjt és test sanyargatás előnyeivel dicsekedtek. íme — mond Tertulliamis — hogyan szoktatják magokat a börtönhöz, az éhséghez, szomjúsághoz, a nélkülözésekhez a gyötrelmekhez, íme a vértanú megtanulja, hogy úgy jön ki a börtönből, a hogy bement, nem találván ott ismeretlen fájdalmakat, csakis mindennapi élete folytatását, győzelméről biztos, mivel testét már megölte, a kinzó eszközöknek rá nézve nincs éle, nincs foga. Elszáradt bőre pánczéljává lesz, a vaseszközök körmei le siklanak róla, mint valami vastag szíjjról. Ilyen lesz, a ki bőjtölésben már gyakran látta a halált s testéből előre kifacsarta a vért, az elszállni törekvő léleknek e súlyos alkalmatlan terhét Az egyház (bölcs mérsékelt vezetés által) nagy alakuláson ment át. Néhány visionarius kápolnájából mindenkinek hozzáférhető egyháza lett. Következéskép sok tökéletlenségnek is volt kitéve. De bármit állított Hermias és a montanisták a végre, hogy az ember keresztyén legyen, nem kell hogy szent legyen. Egy nép sem áll csupán feddhetetlenekből, s az egyszerű hi vőnek meg kell