Századok – 1882

Értekezések - DEÁK FARKAS: E. Renan: Marc Aurele et la fin du monde antique. 593

596 történiíti irodalom. 596 származott. Éhség, árvíz vagy dögvész idején csak e kiáltás hang­zott: »keresztyéneket a fenevadaknak!« Soha annyi csapás nem érte az országot, A megharagított isteneknek tulajdonították s megkettőztették buzgóságukat, a bűnhődés eszközeihez folyamod­tak. A keresztyének folytonosan megvetőleg, sőt kihívólag visel­ték magokat, ítéleteiket a birák kigunyolásával fogadták. Mikor egy templom vagy egy bálvány előtt elmentek, fújtak, mintha a lég is tisztátalan lenne, vagy keresztet vetettek. Gyakran lehetett látni, hogy egy keresztyén megáll Jupiter vagy Apolló szobránál s botjával rá ütvén felkiáltott : Lám a ti istenetek nem áll bosz­szút ! Erős volt a kísértés, hogy a szentségtörőt megragadják, keresztre feszítsék s rá kiáltsanak : hát a te istened bosszút áll-e ? Az epicuri bölcsészek ép ugy megvetették a nép babonáit, de azokat nem üldözték, sohase történt, hogy egy bölcsészt áldo­zatra vagy a császár nevére esküvésre, vagy fáklyahordozásra kényszerítettek volna. A bölcsész rá állott volna e külső semmi­ségekre, s ennek tudata elég volt, hogy senki se bántsa őket De aztán a világ elunva a tehetetlen sok istenséget, kelet­ről, s különösen Júdeából más istenneveket kért, melyek kevésbé voltak elhasználva mint a mythologia nevei. E keleti nevekben több volt az emphasis, mint a görög nevekben s isteni fensőbbsé­giiknek okát is adták, hogy t. i. a keletiek régibb idő óta használ­ván e szavakat az istenség kifejezésére, mint a görögök a mago­kéit, az istenek/természetének kifejezésére jobbak a keleti, mint a görög szavak. Ábrahám, Isák, Jákob, Salamon nevei ősidők óta elsőrangú talizmánok voltak Egyiptomban s e korban már e nevekkel jelzett amulettek borították el az egész világot A keresztyének a böjt és test sanyargatás előnyeivel dicse­kedtek. íme — mond Tertulliamis — hogyan szoktatják magokat a börtönhöz, az éhséghez, szomjúsághoz, a nélkülözésekhez a gyötrelmekhez, íme a vértanú megtanulja, hogy úgy jön ki a bör­tönből, a hogy bement, nem találván ott ismeretlen fájdalmakat, csakis mindennapi élete folytatását, győzelméről biztos, mivel tes­tét már megölte, a kinzó eszközöknek rá nézve nincs éle, nincs foga. Elszáradt bőre pánczéljává lesz, a vaseszközök körmei le siklanak róla, mint valami vastag szíjjról. Ilyen lesz, a ki bőjtö­lésben már gyakran látta a halált s testéből előre kifacsarta a vért, az elszállni törekvő léleknek e súlyos alkalmatlan terhét Az egyház (bölcs mérsékelt vezetés által) nagy alakuláson ment át. Néhány visionarius kápolnájából mindenkinek hozzáfér­hető egyháza lett. Következéskép sok tökéletlenségnek is volt ki­téve. De bármit állított Hermias és a montanisták a végre, hogy az ember keresztyén legyen, nem kell hogy szent legyen. Egy nép sem áll csupán feddhetetlenekből, s az egyszerű hi vőnek meg kell

Next

/
Thumbnails
Contents