Századok – 1882

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Gallo Caesar követsége Ali budai pasánál 1605-ben. 565

küt-önféi.ék. 567 eltérő ; nem egyez még a hetedik és tizenegyedik pont. A tizenharmadik, tizennegyedik, tizenötödik és tizenhatodik pont a magyarban sokkal rövidebb szöveggel van írva, mint a latinban. Az érdekes írat teljes tartalma az írásmód tekintetbe vétele nélkül a következő : Caesar Gálnak az római császárőfölsége követének az budai pasával való tractálásának az mássá. Az fő commissarius úr azt írta, hogy mi az magyar urakkal és az fölséges Bochkay királylyal az békesség dolgát immár épen véghez vittük' és Illésházyt minekünk zálogul adták, kit császárhoz Prágába küldöttünk, ebből tiszta igazságot értenek és izentünk, maradott csak hátra az véletek való végezés. Az pasa ilyen választ adott erre : az fölséges Bochkay királyt, az egész magyar urakat és minden birodalmakat az hatalmas török császár kezébe, oltalmába és nagy gondviselése alá vötte és erős hitivei azt meg is pöcsétlette ; azért eféle ti szótokból és mondástokból a véletek való békesség \éghöz nem megyen, mig Bochkay királytól ö fölségétöl pöcsétes és bizonyos levél és az mellett az tanács urak közül valamelyik nem lészen jelen, mert azokkal egy értelemből akarunk járni. Ezt hallván sok szókat szóllanak és sokféle színes szókat is mondanak, kire csak az előbbi megmondott szó szerint lett választjok. Az német : Monda ismét, hogy ők igen készen vannak pápától, franczia királytól, az imperiumtól nagy sok segítségek, kincsekkel egyetemben immár ide szolgáltattanak és az Esztergom várának is megvételén az római pápa fölötte inegbúsúlt. Az lengyel király is immár velünk tartja, az dániai király öcscse is elérkezett immár, azért ha meg nem békéllesz lássad, sok vérontásnak kell lenni és az szegénységnek meg kell romlani. Mindazáltal az császárnak akaratja vagyon az békességre mi általunk. Az pasa : Az mi hatalmas'győzhetetlen császárunk senkitől sem kincset, sem segítséget nem kíván, sőt inkább egyebeknek is segít. Ennyi ideje már hogy véletek hadakozunk, mikor még az magyar nemzetséggel egyesek voltatok, hátra előttetek nem állottunk, és egy Esztergomot hogy megvövétek, két renden harmincz ezer ember vésze el alatta, minekünk penig az nagy isten csak igen könnyen és kevés vérrel ismég vissza adta, ezután is irgalmas az isten ; hogy az lengyel király megegyesült veletek, az mindenkor mi kezünk alatt vagyon, sőt most is tíz ezer kozákkal megsegített volt benneteket, akép országát tűzzel fegyverrel porrá hamuvá tötték miatta, ha efélét többet keres, többre is talál. Memhet Tihaja igy szólla : Annak előtte az hit dolgából Kassán háborúság történt volt az szent egyháznak elvételéért, de ez a dolog lecsendesedett volt, hanem annak utána az németek, az magyar urakat mind le akarták vágni, kit eszekben vévén az urak, az hatalmas győz-