Századok – 1882

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Gallo Caesar követsége Ali budai pasánál 1605-ben. 565

566 különfélék. kötésre vonatkozó válaszát Rudolf császárnak meghallgassák; ugyan akkor Althán Adolf tábornok s alsó-austriai főkapitány, Malosch János és Erneszt, amaz komáromi kapitány és Gallo Caesar császári tanácsos Rudolf császár részéről megbízattak, hogy Ali budai pasával a békealkudozásokat megkezdjék. Gallo Caesar gyorsan és titokban járt el s társai nevében is Budára sietett, még menedék levelét sem várva be, Ali budai pasának bemutatván a maga és társai megbízó levelét, az alkudozásokat megkezdette. Ezen alkudozás lefolyásáról a történelemnek csak Sepsi Laczkó Máthé, Lorándffy Mihály udvari concionatorának krónikájából van tudomása,1

) Laczkó Máthé Gallo Caesárnak szóváltását Ali budai pasával, a mint ezt maga a krónikás mondja : a passának törökül szerkesztett iratából fordította latinra. Ezen latin szövegre hivatkozik Horváth Mihály is,2) minthogy ezenkivűl erre vonatkozó más feljegyzések mostanig ismeretlenek voltak. A gróf Forgáchok alsó-kemenczei levéltára a múlt évben a muzeumi könyvtárnak átadatván, az oklevelek rendezése alkalmával napfényre került egy magyar szövegű okirat a következő czímmel : »Caesar Galnak az Római Chaszar ő Eeölséghe keovetének, az Buday Passával való tractálásának az massa.« Ezen íratnak nyelvezete, írásmódja, papírja arra mutat, hogy az Gallo Caesar követségével egykorú, s legalább is nem fiatalabb Sepsi Laczkó Máthé krónikájánál, s valószínű, hogy ezen magyar szöveg ugyanazon török iratból fordíttatott magyarra, a melyről azt Sepsi Laczkó Máthé latinra átírta. Ezen magyar szöveg, bárha lényegére és tartalmára nézve Laczkó Máthé latin fordításával általában megegyez, az egyes pontokban mégis vannak lényeges eltérések, melyek más értelmet adnak a magyar, mást a latin szövegnek, némely pontban a magyar, némelyekben a latin írat tartalmaz többet. így a többi között az eltérések szembe ötlők a következőkben: az első pontban a magyarból ezen szótól »et internuncium misimus« egész végig hiányzik, a harmadik pontban, a latin szövegben a liorenczi berezeg, a magyarban a franczia király említtetik, a negyedik pontban a magyarban több a szöveg mint a latinban. Az ötödik pont tartalmát Laczkó Máthé krónikája Galló Caesar szájába adja; a magyarban pedig, a mint a tartalom természete is magával hozza, Memhet tihaja által mondatik el ; a szöveg mind a két iratban Kiadta gróf Mikó Imre : ~ »Erdélyi történelmi adatok« 8-dik kötetében. 8) Horváth Mihály: Magyarország történelme,' V. köt, 29-ik lap