Századok – 1882

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Gallo Caesar követsége Ali budai pasánál 1605-ben. 565

KTTb-Ö^TIF^ILiÉIK:. GALLO CAESÁR KÖVETSÉGE ALI BUDAI PASÁNÁL 1605-IK ÉVBEN. Történetileg köztudomásúak azon indokok, melyek Rudolf császárt 1605-ik évben arra indították, hogy daczára az ez évi szerencsétlen hadjáratnak. Bochkay István fejedelem és pártfelei méltányos követeléseinek mentől kevesebbet engedjen ; mi által az elégedetlenség még inkább terjed vala egyrészt, más részt azonban Mátyás főherczegnek a dynastia érdekében czélzott törekvéseit veszélyezteték. Látván a fényes porta Rudolf császár gyámoltalan lassúságát s hajthatatlan makacsságát a magyar nemzet kibékéltetése ügyében, ez arra sarkalta a fényes kaput, hogy Bochkay István személye által az ország függőségét saját protectiója alatt mennél nagyobbá tegye, s így czéljait Austria ellen annál könyebben megvalósíthassa. Főindoka azonban annak, hogy Rudolf császár a békekötést Bochkayval és pártfeleivel halasztgatta, leginkább az volt, mert az udvarnál e fölkelésben csak a protestánsok lázongását vélték felismerni ; s hogy a fényes kapu által a múlt évben a békekötés iránt tett kezdeményező lépésekben azon jogos reményt ápolhatták Rudolf császár tanácsosai : hogy a fényes kapu a béke iránti hajlamainak fentartása mellett, reá lesz bírható, hogy a szultán a békét Bochkay és a magyarok mellőzésével is megkösse Rudolf császárral, s ezek után könnyű szerrel bánhat el Bochkayval és a protestánsokkal. Midőn azonban 1605-ik évi november 11-én Bochkay István athnaméja mellett Budán a nagy vezértől a fejedelmi jelvényeket is átvette, Rudolf császár tanácsosainak únszolására oly actióra határozta el magát, melynek gyors kivitelétől függött az eredmény ; s abban összpontosúlt, hogy Ali budai pasa utján a szultánt a békekötésre reá bírhassák. Alig távozott tehát Bochkay István Budáról a Korponára összegyűlt rendek közé, hogy ott a Mátyás főherczeg utján, a béke-