Századok – 1882

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Nápolyi László trónkövetelése és Velencze - I. 557

Í.B VKI.ENOZH.' attól a gondolattól, hogy Nagy Lajos országait a maga keze alatt egyesítse, de sokkal kevesebbnek találta pártját, semhogy valami határozottabb lépést tehessen annak megkísérlésére. Más külföldi fejedelem, a ki szintén föllépett trónkövetelőül, Vilmos osztrák berezeg volt, Hedvig egykori vőlegénye. E dolog sok tekintetben különös. Vilmos és nápolyi László egymással jó viszonyban álltak, épen ez idő tájban folyt köztük az alkudozás az előbbinek az utóbbi nővérével Jankával házasságra lépése iránt. Más tanúsága e viszonynak az, hogy Vilmos berezeg még Zsigmond király fogságra vetése előtt követeket küldött Velenczébe — a freisingení püspököt, — a kinek megbízása volt felajánlani Vilmos közbenjárását a Velencze és Nápoly között fenforgó nehézségek (kétségkívül Corfú ügye értetik) kiegyenlítésére, mely ajánlat elől különben a köztársaság azon czímen, hogy nincs köztük semmi ok a viszályra, kitért.1

) Hogy egyeztethető meg ezzel a jó viszonynyal az, hogy míg ország-világ tudta Lászlónak magyar trónkövetelőségét, Vilmos mégis föllépjen a magyar trón követelőjéül ? Viszont mi az oka annak, hogy László Zsigmond egész fogsága alatt, magának Zsigmondnak tanúsága szerint8

), nem tett kísérletet a magyar trón megszerzése érdekében ? E kérdéseknek teljes tisztába hozatalát igen nehezíti az a körülmény, hogy ezen ügy iratai sem Bécsben, sem Nápolyban nem maradtak fenn. Azonban ha tekintetbe vesszük a László és Vilmos közti jó viszonyt, tekintetbe azt, hogy Vilmos föllépése idején László semmi lépést nem tőn, viszont László föllépése után Vilmos teljesen visszavonúlt, azon meggyőződésre kell jönnünk, hogy Vilmos, bár a maga nevében működött, nem a maga, hanem László ügyében járt el. Ennek okát pedig nem kereshetjük egyébben, mint abban, hogy László attól tartván, hogy Velencze ugyanoly eljárást tanúsít az ő föllépése ellenében, mint egykor Mária elfogása irányában, ezen a kerülő uton kívánta ügyét előkészíteni. Arra valóban volt is ok, hogy Velencze hatalma iránt nagy véleménynyel legyeu. Ennek népe a turini béke után a legerélyesebben hozzálátott a háborúban szenvedett csorbák kiköszörüléséhez. Chioggia néhány év alatt fölépült, a kereskedelem kiheverte a szenvedett károkat. Nemzetközi helyzete pedig oly szerencsés változáson ment keresztül, mintha a végzet minden hatalma összeesküdt volna érdekében. Eddigi sorainkban előadtuk, hogy a két leghatalmasabb szomszéd állam, Magyarország és Nápoly, *) Monumenta Slavorum Meridionalium IV. 428. 2) Pray : Annales II. 203. Századok. 1882. VII. füzet. 39