Századok – 1882

Értekezések - JAKAB ELEK: Késő elismerés egy elfeledett író iránt. 45

KÜLÖNFÉLÉK. 47 E férfi többet tett és kevesebb elismerésben részesült sok ünnepeltnél. Bécsi élete folyamából látszik, hogy egészen beleélte magát az ottani viszonyokba ; szerkesztői állásának politikai fontossággal s vonzerővel kellett birnia, mert nehezen nyerte meg, sokat ostromolták és sokan vágytak rá. Kérvényeiből kitűnik, hogy az neki existentia-kérdés volt és sorsához képest önfentartása eszközeit meg is adta ; de az is látszik, hogy hazája iránt mély és komoly szeretet élt lelkében s a nemzet jogai és becsülete, irodalma és érdekei iránt élénk érzéke volt. Állását azonban vagy nem használta fel magán érdekeire s vagyon-szerzésre, vagy elöregedvén, tekintete megcsökkent ; mert utolsó éveiben előfizetői száma tetemesen alászállott. Ezért halt meg oly •— mondhatni — szánalmat ébresztő szegénységben, a milyennek állapotát a hivatalos hagyatékfölvétel mutatja. Közlöm azt csaknem szószerint, hazai irodalomtörténetünk kiegészítése s az elfeledett tudós érdemeinek — ha későn is — elismertetése végett. Az alsó-ausztriai nemesi törvényszék [Forum Nobilium] 1828. január , 12-én tudatta az erdélyi udvari kanczelláriával : »hogy Albisi Pánczél Dániel, a bécsi magyar újság, [a KURÍR] szerkesztője deczember 15. 1827-ben meghalt, csak kevés értékű hagyatéka maradt hátra, a mi nem elég adósságai törlesztésére ; fölkérte, hogy rokonaival— halennének —tudassa s ha a hagyatékhoz jogot formálnak, utasítsa ezen törvényszékhez.« A lezárolási hivatalos jelentésből kiderül : »hogy egy unokaöcscse volt, a ki Erdélyben prédikátor ; hol ? nem tudatik ; a hir testvéröcsről is szólt ; halála 67 éves korában érte el, özvegye, sem gyereke nem volt, végrendelete sem maradt ; a hagyatékot átvette görög kath. lelkész Eogarasi István, a megholtnak jó ismerőse ; a ki el is temette s a lezárolási jegyzőkönyvet aláírta. Hivatalos iratok, rendjelei nem voltak ; könyvei, kitüntető iratok, reliquiák sem. »Ingó-vagyona : I., egy régi posztóköpeny és egy régi hasonló kabát, két régi posztónadrág, egy régi posztófrakk, két mellény, egy pár régi csizma, egy kalap. II. Lágy fából készült asztal, négy régi szék, lágy fából való ágy, egy szalmazsák, két párna, egy pokróc.z. Adósságai : Herdy Teréz nevű háziasszony két havi szállásbérben követel 16 forint 40 krt ezüstpénzben, követelését igazolja az aláíró lelkész. A betegségi és temetési költségeket az erdélyi udvari kanczelláriánál való gyűjtésből fedezték. Sokkal feljülhaladván a követelés a hagyatékot : a szállásadónő kérte annak hitelezési jogczímen házánál hagyatását s a halott lehetőleg siető elvitetését, hogy a már rég kiadat-