Századok – 1882

Értekezések - DEÁK FARKAS: Demkó Kálmán: Polgári családélet és háztartás ism. 509

TÖ H TÉNETI 1 RODA LOM. 509 tanára Babukic volt, (ámbár Smodek jogtanár már 1831—32. óta tanította.) A horvát opera körűi annyira érdemesült gr. Erdődy Sidonia fel sem említtetik. Gaj személyiségéről bővebb felvilágosítást itt hiába keresnénk. Az 1848. előtti időben szerepelt személyiségek közt Josipovic, Salopok époly kevéssé sympathikusak szerzőnek, mint Zágráb megye közgyűlése. A nemzeti párt férfiai közt különösen Ozegovic Metel lép az előtérbe. Szerinte a nyelv minden nemzetiség lelke. Ép így vélik a bécsi szláv deákok, hogy a szabadság nemzetiség nélkül »test, lélek nélkül.« Míg Ozegovic követ és szónok, addig gr. Draskovic J. a tettek mezején s röpiratokban egyaránt buzgó. Azt ajánlja honfitársainak, hogyha nem érzik magukat elég erőseknek a magyarokkal a harczot felvenni, akkor vessék magukat alá, de akkor is bizzanak eszökbe és szellemi tehetségeikbe, hogy ámbár rabok, mégis túl fogják szárnyalni a magyarokat ismereteikkel, a mint valaha a görögök legyőzőiket a rómaiakat ; de ne sírjanak, ne panaszolkodjanak, mert nincs kevésbé méltóságos jelenet, mint egy könnyező nép, mely saját védelmére erejét meg nem feszítette, meg nem hozott minden áldozatot. Magyar államférfiakkal keveset foglalkozik, ^ Kossutb-ról p. jobbadán csak egyes nyilatkozatok közöltetnek. így : azt meghatározni, ki bírjon a horvát országgyűlésen szavazati joggal, az a magyar országgyűlés jogkörébe esik. — Horvátország nem bír jogokkal. — Köztünk csak a kard dönthet. — Hol van Horvátország, nem bírom megtalálni a mappán. A munka az 1848. horvátországgyűlés feliratából közli, hogy a horvátok elvesztették hatalmas, de egyedüli támaszukat. Egykori elnyomóik most ő felsége királyi hatalmát is letiporják. A magyar hadügyi ministerium, úgy tűnik fel Jelacicnek, magában hordja a monarchia szétmállásának csiráját, 0 a polgári háborútól sem fél, ha lázadást kell vele elnyomni. A monarchia foederativ alapon rendezésének eszméje uralkodik a horvátoknál, de egységét meg akarják menteni. Az országgyűlést, a bán proclamatióját a polgári háború követi, de ezt szerző már nem írja le. MAYR AUREL. Polgári családélet és háztartás Lőcsén a XVI. es XVII. században. Irta Demhó Kálmán, főreáliskolai tanár. Lőcsén, 1882. nagy 8-adrét 78 lap. A fennt írt czím alatt kedvünkre való kis könyvet kaptunk Szepesvármegye fővárosából s valóban mind stylusára, mind tartalmára nézve csak jót mondhatunk e munkáról. A mit b. Badvánszky Béla a magyar nemesség XVI. s