Századok – 1882

Értekezések - PESTY FRIGYES: Staré József: Die Kroaten im königreiche Kroatien und Slavonien ism. 499

504 történeti irodalom. 7-dik czikke utáni időből származik és akkor megalkuszunk velők Slavonia souverainitására nézve. Horvátország önállóságának lidéreze folytonosan bántja, Starét, és beviszi őt feneketlen mocsárokba, melyekből nincs menekvés. Ki győzné a horvát irókat azokból kirántani ? vagy kinek volna kedve arra vállalkozni, tudván hogy ők a fertőkből nem is akarnak kirántatni ! Ott szerepel Starénál a királyválasztási kérdés is melyet ő épen nem ért. Azt mondja ugyanis (16. 1.) hogy a horvátok, a szerencsétlen mohácsi csata után, a Magyarországgal fennálló statusjogi viszonynál fogva azon joggal bírtak, hogy ettől függetlenül új királyt választhassanak. De vájjon hol van ez megírva, hogy a horvátok fel lettek volna jogosítva Magyarországtól külön maguknak királyt választani? Az Árpádház kihalása után a nemzet többször gyakorolta királyválasztási jogát. Ily választás alapján foglalta el Wenzel és Ottotul eltekintve Robert Károly a királyi széket, így nyerte el a koronát Zsigmond, Albert, I. Ulászló, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló. Hol van ezen esetekben nyoma, hogy Horvátország véleményét külön kérdezték volna ? Es a mohácsi csata utáni választások mit bizonyítanak ? Látjuk, hogy mikép Magyarországon úgy a horvát részeken is, az egyik párt Zápolyaihoz, a másik I. Ferdinándhoz szított. A dombrói gyűlés 1526. december 18-án Zápolyait, a cetini gyűlés 1527. január 1-én Ferdinándot ismerte el királyáúl. Mindegyik trónversenyző az ország azon részében választatott meg, a melyben pártja erősebb volt. De maguk a cettini gyűlés tagjai érezvén azt, hogy törvényes fejedelmök csak a magyar király lehet, felszólíták Ferdinándot, tartson magyar választó országgyűlést, hol ők szintén meg fognak jelenni, és csak ennek bevégzése után fognak ők is nyilatkozni. È gyűlés megtartatott Pozsonyban 1526. december 16-án és a cetini gyűlés a következő január 1-én csakugyan ezen választásra hivatkozik ilyképen : »Szorgalmasan meggondolván azon jogokat, melyekkel ugyanazon fenséges királyunk, hit vesével, említett fenséges királyné asszony nyal együtt, a magyar szentbirodalomnak örökségi joggal megnyerésében, teljesen és elegendőképen felruházva, és ellátva van, főként ama több rendbeli megczáfolbatatlan szerződések erejénél, melyeket mi alaposan láttunk, olvastunk és ismét megolvastunk ; végre a magyarországi rendelvények és határozatok szerint, azon ország karainak és rendeinek közgyűlésén, a közelebb múlt december 16-ik napján Pozsony városában annak rendszerint és törvényesen történt kihirdetett választásnál fogva, de hasonlag figyelembe vévén ama sok kegyelmet stb . . . ezen egész nemes Horvátország királyává elválasztottuk.« Elválasztották pedig, mint a rendek oklevele mondja »ebéd előtt, midőn még éhjommal valánk.«