Századok – 1882

Értekezések - PESTY FRIGYES: Staré József: Die Kroaten im königreiche Kroatien und Slavonien ism. 499

503 történeti irodalom. Ha Vilmos tyrusi érsek történetét a kereszthadakról olvasta volna, a horvát író talán nem esik oly hibába. Az idézett munka Kausler-féle német fordításához még egy térkép is van csatolva, mely a keresztes sereg útvonalát kimutatja. A történet ott a Dráván túl a horvát aspiratiók szolgálatában áll. Emlegetik a personaluniót, a párítást (14., 38., 70. 1.) beszélnek az ottani pénzverési jogról, a bán hatalmáról, és az ottani törvényhozó testületről. Staré abban Horvátország souverainitási jogát látja, hogy saját maga (helyesen: annak részére) külön pénzt veretett. Weszerle József érmészeti tábláin (E. csoport, I. tábla) harmincznál több éremábra mutattatik be, ezek közt csak 3 darab (33 — 35), mely Slavoniára vonatkozik. Köriilirásuk : Moneta Ducis pro Slavonia. Vagy : Moneta regis pro Slavonia. Ez a tény. De vájjon ebből Slavoniának, vagy ha tetszik Horvátországnak souverainitását lehet-e következtetni? Ez esetben Stiria is, míg magyar fenliatóság alatt volt, souverain hatalmát megtartotta volna, mert IV. Béla, és V. István mint stiriai berezegek vagy kapitányok Moneta Stiriae veretű pénzeket köröztettek. (Új M. Muzeuml858. II. k. 208., 209.1.) Sőt mintán Buda és Brassó is verettek pénzeket, és ily jog feltételesen Kassára is volt átruházva, — miután továbbá Zsigmond király 1430. évben Pozsony városának jogot adott arany és ezüst pénzverésére, ]) Nagy-Bánya pedig 1468-ban nyert ily jogot, azt kellene mondani, hogy ezek souverain városok voltak. Csák Máté pénzt veretett, no de ő rebellis volt, Giskra is hasonlót tett, miért is V. László azt a rendeletet intézte a kassai tanácshoz, hogy Giskra kir. jóváhagyás nélkül pénzt nem verhet.2) Ennek értelme pedig az, hogy királyi engedélylyel pénzt verethetett volna, a nélkül, hogy felségi jog származnék abból részére. Frigyes császár 1459-ben, midőn magyar királylyá koronáztatott, János és Zsigmond bazini és szent-györgyi grófoknak, 11. Lajos 1524-ben Keserű Mihály boszniai püspöknek és Szerecsen János kii1

, kamarásnak adott pénzveretési jogot. Tudom, hogy a feli Hízott esetben a kérdéses jog egy vagy több évre adatott bérbe, úgy mint az adójövedelem nálunk, Francziaországban és másutt is bizonyos korban bérbe adatott; de azért királyaink felségi jogaikat nem adták bérbe. Tessék a horvátoknak nekünk slavoniai pénzt mutatni, mely I. Mátyás király I. végzeményének •) Fejér X. k. 7. rész. 199. lap. Hunyadiak kora VT. 184. lap. Budapesti Szemle, Vas József ezikke : A míveltség története az Anjouk korában. 2) Tliallóezy : A kamara baszna, '200. lap.