Századok – 1882

Értekezések - PESTY FRIGYES: Staré József: Die Kroaten im königreiche Kroatien und Slavonien ism. 499

502 történeti irodalom. országgyűlés ebbeli végzései csak akkor voltak érvényesek, ha azokat a horvát tartományi gyűlés is elfogadta. (!) Horvátország fekvéséről, álladékáról és terjedelméről szintén téves nézetei vannak Starénak. Nem csak Kőröst számítja oda, mely városban, szerinte Kálmán király az »uniót« megkötötte Horvátországgal, hanem Sziszeket is. Azonban a horvátok Sziszeket soha sem bírták, és hogy a magyarok bejövetele előtt itt püspökségük lett volna, csak gyanús hitelű irományból olvastatott ki. A bíborban született Constantin császár jobban ismerte az akkori Horvátország fekvését, midőn azt mondja : » A khrovátok pedig a hegyek felé határosok a magyarokkal.« Tehát nem a a Dráva, nem a Száva, de még Kulpa sem választotta el a magyarokat a horvátoktól, hanem a Yelebit hegység, mert ezt kell érteni a Constantin császár által említett hegyek alatt. Ezzel egészen összehaugzik, a mit a Bíborban Született a régi Horvátország álladékáról mond munkájának további folyamában. Szerinte ez ország tizenegy zsupánságra volt felosztva, ezeket névszerint fel is sorolja. De vájjon melyik fekszik ezek közül a Dráva és Száva körén ? Egy sem ; hanem mind a Kulpán és a Yelebiton túl. A Dráva, Száva és Kulpa közti rész soha sem volt Horvátország álladéka. Ez már elégszer és dönthetlenűl volt bizonyítva, azonban a horvátok elfogultsága a tényeket, a százados okleveleket, és törvényeket semmibe sem veszi. Rögeszméik sokszor mulatságos zavarokat idéznek elő. Kukuljevics Iván az általa kiadott Codex diplomaticus Regni Croatiae, Slavoniae et Dalmatiae II. köt. 40. lapján közli "VII. Lajos franczia király levelét a szentdénesi apátlioz, kire távollétében az ország kormányzását bízta, tudósítván őt, hogy Magyarország határához szerencsésen megérkezett: De portis Hungáriáé scribimus vobis. Kukuljevics De portis Hungáriáé alatt magyar tengeri réveket értett (pedig nem de portubus Hungáriáé van írva), mire horvát hazafisága felforralt, és a szöveget helyreigazítandónak vélte, és nehogy valaki azt hígyjc, hogy a dalmát tengerpartot a franczia király magyar tengerpartnak nevezhette, az oklevél horvát feliratában az »it luké ugarske« szavakat »dalmáthorvát« partnak magyarázta a szövegbe a Hungáriáé szó után Dalmatiae-t csúsztatott zárjel közé. Tehát Kukuljevics nem tudta, hogy VII. Lajos 1147. évben Regensburgtól kezdve a Duna partján Bécs felé ment, és Magyaróvárnál hazánk területére lépett, melyet Belgrádnál ismét elhagyott, hogy Nissán, Sofián, Eilippopolison és Drinápolyon keresztül szárazon érje el Konstantinápolyt. Nem tudta, hogy a porta Hungáriáé nyugat felől a Duna jobb partján Haimburg alatt fekszik, valamint magyar kapunak nevezték a vereczkei szorost, mely Oroszország felől Magyarországba nyilik.