Századok – 1882

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Szabadka város nevéről. 493

különfélék. 495 is Szent-AFcirià-ï& változtassa: »locus liuiusque militaris Szabatka nuncupatus non amplius Szabatka, verum Szent-Mária,« Városunk tebát most cserélt először nevet. Valószínűleg az új telepedésnek kezdete óta itt lelkészkedő és híveinek változó sorsában feláldozóan résztvevő Szt.-Eerencz rendű barátok ajánlatára és buzdítására történhetett ezen, nem épen mindennapi tény, hogy e helység múltjával szakítván s régi nevét elvetvén, egész újat vegyen fel. Nem lehetett nehéz dolog azon korban s ily vallásos néppel szemben, mint a bunyevácz volt, az egyes intézőket rábírni, hogy az ország védasszonyának, a B. Szűz tiszteletére reá álljanak a névcserére és a kegyes uralkodónőtől, ennek megerősítését is kérjék ; annál is inkább, mert mint beköltözöttek, régi emléket nem is koczkáztattak. De meglehet, hogy a vallási buzgalmon kivűl valami más titkos rugója is volt ; talán a róm. kathol. bunyeváczok és a schismatikus szerbek közötti féltékenység volt amaz ok. A névcsere után a szerbek szt.-máriaiaknak csúfolták a búnyeváczokat, míg magukat dicsekedve szabadkaiaknak mondogatják vala. Tehát 1743. óta Szt-Mária volt városunk neve, s az használtatott egyaránt latin, magyar, német és rácz nyelvű iratokban ; számos folyamodvány és hivatalos levél azon korból bizonyíthatja azt. Mindenütt Szt.-Már iá-пак van írva, néha szláv végzettel fordul elő, németek pedig néha St.-Mária alakban írják, de soha és sehol sincsen latinúl írva Set a-Mária.1) Dejóllehet a Szt.-Mária nevet a helybeliek hivatalosan és következetesen használták is, a nép még sem tudott oly könnyen a megszokott régi Szabadka névről leszokni, s a nép révén még messze vidékben ezutáu is még sokáig fel-feltünedezik a Szabadka. név. Sőt a magasabb hivatalok is csak sokára tanúlták meg az új nevet, s legérdekesebb a dologban az, liogy^gyakran mindkét név egymásmelleit szerepel ugyanazon iratban. így példáúl 1750-ben maga a kamara elnök Grassalkovics levele Szt.-Máriára van czímezve, míg belől a szövegben Szabadkáról van szó. Egy kún-szt.mártoni levél 1778-ból is mindig Szabadkáról beszél, és külezíme a szt.-viáriai bírónak szól Szabadkán ! így maradt a dolog 1779. évig. Városunk t. i. ezen év jan. 22-én a szab. kir. városok sorába emeltetett és febr. 19. tisztán Mária-Terézia királynő kegyelméből, a városnak e részbeni kérelme nélkül, sőt tudtán kivűl, neve újra meg lett változtatva s pedig Mária-Theresiopolisva. — Ezen új, görög végű város név A kalocsa-egyházmegyei újabb név-tárakban (sehematismus) zárjelben udvariasan Sst.-Irmdiud; is Íratott ; dc ezen név alakja még soha nem volt használatban.